A Gyereknevelés egy kedves olvasója arról a problémáról kérdezett, hogy mit tehet, ha a gyerek nem végzi el a feladatait. Ezt írta:
„Egy 14 és egy 12 fiú gyermek édesanyja vagyok! Szerintem sok mindent elárul milyen problémával küzdök. Külön kiemelném, hogy nem tudom megértetni a fiúkkal, hogy van feladatuk és hogy azt el kell végezniük még úgy is, hogy én nem vagyok ott mellettük minden percben. Ebben szeretnék segítséget, tanácsokat kapni.”
Kedves Anyuka!
Nem vagy egyedül a gondoddal, és bár ez biztosan nem a közelmúltban keletkezett, tehát a helyzet már fennáll egy ideje, mégis lehet rajta változtatni. Ha kisgyerek neveléséről lenne szó, akkor abból az irányból másféle válaszokat adnék. Viszonylag könnyű ugyanis felépíteni és megtartani a kötelességtudatot, míg kissé nehezebb helyrehozni, ha valamelyest leromlott. Ez tehát két eltérő irány a tennivalók tekintetében.
Mivel már nagyfiúkról van szó, ezért van egy előny és egy hátrány. A hátrány az, hogy egy régóta tartó nem kívánatos „játszmát” kell abbahagyni a szülő és a gyerek oldalán is. Az előny pedig az, hogy ekkora gyerekekkel könnyű megértetni néhány alapvető fogalmat, amit egyébként kicsikkel nem is kell, mert velük másképpen építjük fel azt, hogy tudják, hogy van dolguk, és azt nekik kell elvégezniük.
Amikor a gyerekek még kicsik, meglehetősen aktívnak találjuk őket. A rájuk bízott feladatokat koruknak megfelelő mértékű időtartamig kitartóan képesek végezni. Az időtartam hosszát most nem részletezzük pontosan a gyerekek kora szerint, mert itt inkább nagyobb gyerekeket nevelők számára részletezünk megoldást a helyzet javítására. Annyit azonban leszögezhetünk, hogy néhány nevelési hiba már 2 és 3 éves kor között megtalálható volt, ha 8, 10 vagy 13 éves korában azt tapasztaljuk, hogy a gyerek nem végzi el a feladatait.
Mielőtt a megoldásokra térünk, azért felsorolom azokat a gyakori hibákat, amik oda vezetnek, hogy a gyerek nem végzi el a feladatait.
Sokszor és sokáig:
- nem engedtük meg, hogy segítsen, mert gyorsabb vagy biztonságosabb volt, ha mi csináltuk, amiben segíteni akart,
- “kivételesen” (, de valójában gyakran) megengedtük neki, hogy eltérjen a családban megszokott ismert szabályoktól,
- alulméretezett vagy túlméretezett feladatokat kapott,
- túl sokat kapott, ahhoz képest, amit saját korához képest nyújtott azzal szemben,
- elkényeztettük,
- túl sokszor helyette végeztük el a feladatait,
- nem dicsértük meg azért, ami a feladata volt, mert úgy gondoltuk, hogy az elvárhatóért nem jár dicséret,
- túlméretezett dicséreteket kapott apróságokért,
- nem értette meg, hogy mi egy család, és mik benne a szerepek.
A gyerek nem végzi el a feladatait?
Hogyan juthatunk el oda, hogy mondjuk egy 10 éves gyerek, aki már leszokott erről, el kezdje elvégezni a feladatait? Mit érdemes tenni, ha a gyerek nem végzi el a feladatait, pedig már 10 éves? A „Már ezerszer elmondtam …” kezdetű dorgálás ugyanis nem segít. Van azonban négy nem bonyolult lépés, amit türelemmel és kitartással végezve sikerre juthatunk.
A lépések felsorolása
- Ismerkedés a szavakkal
- Feladatok és elosztásuk
- Feladatok időzítése
- Gyakorlás
Az első lépés ( Ismerkedés a szavakkal ) elméletinek tűnhet, de ismeretüknek nagyon is fontos nézőpontot formáló szerepe van. A további három azonban teljesen gyakorlatias. Mind a négy lépés olyan, amit a gyerekkel könnyedén végigcsinálhatunk a cél érdekében. Nézzük most az első lépést!
1. Ismerkedés a szavakkal
Ha a gyerek nem végzi el a feladatait, és kora 8 és 14 év közé esik, akkor a szókincse lehetővé teszi, hogy megtanulja néhány szó jelentését. Amíg ezek lényegét nem érti, addig nem lehet számára reálissá tenni, hogy van feladata, mi az ő feladata, s hogy miért végezze el. Ezért az első lépés néhány nagyon egyszerű szó jelentésének megtanulása. Köztük olyanoké is, melyekről a gyerek és szinte mindenki más is azt gondolja, hogy tudja, pedig nem biztos, hogy elég jól tudja.
Ezek a szavak a csere, kötelesség, elvégezve és felelősség. Soroljuk itt fel ezek egyszerű meghatározását. Ezeknél több jelentése is van a szavaknak, itt csak azokat említjük, ami illik ahhoz a témához, amit utána átbeszélnek a gyerekkel. Azért írom, hogy átbeszélnek, mert a gyereknek teljesen részének kell lennie egy ilyen beszélgetésnek, nem pedig csak „kinyilatkoztatunk” valamit a számára.
Csere
A csere: adás és kapás; értékes dolgok kölcsönös átadása legalább két ember között. Kölcsönös, tehát mindenki ad és kap valamit, aki részt vesz a cserében.
Amikor egy családon belüli cseréről van szó, akkor szülők és gyerek adnak és kapnak értéket. Családon belül értékes például mesét mondani a gyereknek, értékes az egymásról való gondoskodás, enni adni a másiknak, értékes, ha rendet hozunk létre a rendetlenség helyén. A szülőnek értékes például, ha rajzot kap a gyerekétől vagy ha a gyereke felporszívóz egy szobát.
Valódi csere akkor jön létre, ha valaki nem csak kap, hanem ad is. Akkor a legjobb a csere, ha mindenki, aki kap valamit a másiktól, az értékesnek találja azt, amit kapott. Ha valaki mindig csak ad, de nem kap, akkor nem jön létre csere. Ha valaki mindig csak kap, de nem ad, akkor sincs csere. Ha a családtagok között nincs csere, akkor nehéz boldognak lenniük.
Kérd meg a gyereket, hogy most ő mondja el neked, mit jelent a csere, majd mondass vele példákat arra, hogy valaki ad cserét és mondjon olyan példákat is, amikor azt figyelte meg, hogy valaki nem ad cserét. Ha nem jut eszébe ilyen, akkor te mondja neki gyakorlatias helyzeteket, és ő mondja meg, hogy az jó csere-e, amit valaki nyújt vagy nem.
Kötelesség
Olyan cselekvés, amit egy embernek muszáj megtennie, mert az az ő dolga. A kötelesség olyan feladat, aminek az elvégzése elvárható valakitől.
A családban vannak állandó feladatok. A szülő például boltba megy és ennivalót hoz a gyereknek. A gyereknek is vannak feladatai. Például lehet, hogy ő teríti meg az asztalt étkezéshez. Ha a családban az a megállapodás, hogy hetente egyszer a gyerek felporszívóz, akkor ez a gyerek kötelessége. Van olyan kötelesség is, ami nem megállapodás kérdése, például egy szülőnek kötelessége enni adni a gyerekének.
Ha valakinek egy családban nincs kötelessége, vagy nem végzi el azt, akkor a családban nem jó a csere, és egy vagy több családtag boldogtalan lesz emiatt.
Kérd meg a gyereket, hogy mondja el neked, mit jelent a kötelesség. Ezután beszéltesd arról, hogy szerinte neked (, nem neki) vannak-e kötelességeid, és mik azok. Ezután kérd meg, hogy mondjon még más olyan felnőtteket, akiknél megfigyelte, hogy vannak kötelességeik.
Gyakorlat: Tegyél 5-6 almát az asztalra. Mondd a gyereknek, hogy vegyen el egy almát és tegye félre az asztalról egy az ölében lévő tálba vagy táskába. Kérd meg, hogy vegyen el még egyet és vegye magához azt is. Amikor már mind eltűnt, akkor kérdezd meg, mi történne, ha senki sem tenne ezután almát az asztalra?
További kérdések:
- Elvárható-e egy szülőtől, hogy ennivalót vegyen, hogy legyen mit ennie a gyereknek?
- Kérd meg, hogy mondjon egy olyan tennivalót, amit te elvárhatsz tőle? (Amit mond, azt fogadd el tőle. Ha nem a tanulást mondja, semmiképpen se erőltesd rá, hogy azt mondja.)
Elvégezve
Ami el van végezve, az kész van, azt nem kell továbbcsinálni.
Ha valaki eldöntötte, hogy felporszívózza a lakást, akkor az nem hagy ki egy szobát, mert akkor nem mondhatja, hogy a porszívózást elvégezte, hiszen még tovább kellene csinálni ahhoz, hogy kész legyen. Ha valaki kitett tányérokat az asztalra, de nem rakott melléjük evőeszközöket, nem nem mondhatja, hogy a megterítette az asztalt, mert még hátra van a kanál, kés és villa kihelyezése.
Mondass példákat a gyerekkel arra, hogy valami el van végezve, és valami nincs elvégezve!
Felelősség
Az a saját magunkról alkotott elképzelésünk, hogy valami a mi dolgunk, a mi feladatunk, és ennek elvégzésére irányuló késztetésünk.
Aki felelős, az elvégzi a dolgát, aki nem végzi el a dolgát, az felelőtlen. Attól még, hogy másokkal való megállapodás miatt vállalunk el valamit, attól még onnan kezdve annak elvégzése a mi felelősségünk. Ha egy szülő gondozza a gyerekét, amikor az beteg, akkor jól viseli a felelősségét. Ha nem ápolja, akkor felelőtlen.
Kérd meg a gyereket, hogy a saját szavaival mondja el, mit jelent a felelősség. Mondass vele példákat arra, amikor látott valaki, aki viselte felelősségét. Mondass vele példákat arra is, amikor valaki elfelejtkezett a felelősségéről és ezért valami nem volt elvégezve.
Kérdezd meg, kiknek okozna gondot, ha a buszvezető reggel nem kelne fel időben, és ezért hiába várnánk a buszt a megállóban? Milyen gondot okozna nekik?
További kérdések a gyerekhez: Mi történne, ha egy boltban az árufeltöltő elmulasztaná kirakni az árut a raktárból a polcokra, ahonnan a vevők berakhatják a kosarukba? Milyen hatással lenne ez a családotokra? Milyen hatással lenne ez rád?
Miután átbeszélted a gyerekkel, hogy mit okoz másoknak, ha valaki nem viseli a felelősségét, kérdezd meg tőle, hogy kedvelni fogják e az emberek azokat, aki nem viselkednek felelősen?
Összegző kérdések:
- Mit okoz nekünk, ha mások nem viselkednek felelősen?
- Mit okoz másnak, ha mi nem végzünk el valamit, ami a mi felelősségünk?
- Elvárhatjuk másoktól, hogy felelősségteljesen viselkedjenek?
- Érthető, ha mások is elvárják tőlünk, hogy viseljük a felelősségünket?
4 lépés részletezése, ha a gyerek nem végzi el a feladatait
Már a szavak tisztázása is okozhat jelentős nézőpontváltozásokat a gyerekeknél, de az ezekkel való ismerkedés a megoldásnak csak az első része. A technika teljes ismertetésének második, gyakorlatias részét további három lépés jelenti. Ezek: „Feladatok és elosztásuk”, „Feladatok időzítése”, „Gyakorlás”.
A cikk terjedelme miatt a további lépések részletezését nem itt, hanem egy hangjegyzetben találod meg, ami elérhető a Gyereknevelés podcast csatornán és a Youtube-on.
Hallgasd meg, és csináljátok végig a hangjegyzetben található összes lépést. Járjatok sikerrel, és hogy én is megkapjam a cserét, írd majd meg nekem, mennyire javult a helyzet.
Novák Ferenc
társ a nevelésben
Megosztom a Facebook-on
Elkényeztetés rendbehozva – Rövid gyereknevelési videó
FELIRATKOZOM a Gyereknevelési Levelekre
