Kétféle segítség a gyermeknevelésben

Milyen segítség a gyermekünknek az, amikor örül neki, és milyen az, amikor nem kér belőle? Miért utasítja néha vissza a gyerek a szülő segítségét?

Amikor a gyerek még kicsiny, szinte mindenben a segítségünkre szorul. A szülő meg is szokja ezt. Később már egyre több mindenben egyedül is elboldogul. A gyerek örül, hogy már egyedül is meg tud csinálni dolgokat, és egyre kevésbé veszi igénybe apa vagy anya segítségét. A szülő sem szomorú, mert van dolga éppen elég.

Ezzel párhuzamosan azonban azonban a gyerek saját nézőpontjai is létrejönnek, már mérlegeli a dolgokat. „Ezt szeretem, azt nem. Ezt szívesen csinálom, azt nem.”
Egyre jobban körvonalazódnak saját szándékai és egyre gyakrabban kifejezi akaratát, ami nem feltétlen esik egybe szülei elképzeléseivel.

Nem segítség a gyermekünknek

A szülő részéről a gyerek felé kétféle segítség létezik. Az egyik az, amire a gyerek szerint is szükség van, a másik az, amiről úgy érzi, hogy erőltetik. Elég nehéz kezelnie, amikor a szülő azt mondja, hogy „Én csak jót akarok neked!”, miközben a gyerek számára éppen nem az tűnik jónak.

A szülő által erőltetett segítség a gyerek részéről visszautasított segítséggé és így könnyen konfliktussá válik.

Nincs ez másképp felnőttek között sem, ott is nehézséget jelent az egyik fél számára, ha a másik „minden áron” segíteni akar neki. Olyan áron is, hogy azzal éppen az nem érzi jól magát, akinek „segítenek”. Gyerekek számára nehezebb kezelni azt, amikor segítséget tukmálnak rájuk. Ez azért van, mert még nem feltétlen tanultak meg tisztelettel és a szeretet csökkentése nélkül visszautasítani valakit.

Felesleges hiszti

A szülő sok felesleges hisztitől mentesülne, ha nem erőltetne segítséget a gyerekre. Miért nehéz ez néha a felnőtteknek? Mert tudásuk és tapasztalataik alapján úgy gondolják, hogy tudják, mi az oda illő segítség részükről az adott helyzetben.

Hisztis Gyerek - A hiszti kezelése és megelőzése - Novák Ferenc
Hisztis és gyereknevelés

Nem könnyű a nagymamák és nagyapák helyzete sem. Ha két generációval későbbről szemlélik a helyzetet, és emiatt nehéz követniük a világ változásait, akkor még inkább irreálisak lehetnek unokáik számára. Szerencsére sok a modern nagyszülő, aki nem akarja ugyanazt a süteményt erőltetni unokájába, amit már a saját gyermeke is megunt.

A hiszti gyakran a segítségről alkotott nézőpontok összeütközéséből alakul ki, de végső soron a szülő és a gyerek céljai, vagy ezen célok megvalósítása közötti különbözőség a forrása. Mivel most a kétféle segítség a téma, ezért ha nagyon érdekel téged a hiszti, akkor olvasd el később a Hisztis Gyerek című írást.

Ne hozz létre visszautasított segítséget!

Miért utasít vissza a gyerek egy segítséget? Mert az csak a szülő szerint segítség számára. Ilyenkor a gyereknek nem reális dologról van szó. Például a gyerek az utolsó kockákkal küzd egy várépítés során, de sehogy sem sikerül neki az utolsó kockákat a helyére illesztenie. Ha ő türelmesen újra és újrapróbálja, akkor nem segítség a gyereknek, ha apa helyette fejezi be a várat.

Bevinni a gyerek testét a fürdőszobába szintén nem segítség számára, hanem erőltetés. Ha a szülő ezt teszi, akkor azzal csak magának akar segíteni és végül még magának sem sikerül, mert sírás lesz a vége, amikor is mindenki vesztesnek érzi majd magát, a gyerek és a szülő is.

Mimóza gyerek - Segíthetünk neki? - Novák Ferenc írása - Gyereknevelés - www.gyerekneveles.hu
Az a segítség, amire szükség van

Amúgy a fürdés probléma nem jönne létre, ha korábban sikerült volna jól együttműködő szülő-gyerek kapcsolatot létrehozni. Ennek hiányában még mindig sokféle kedves megoldás létezik annak elérésére, hogy a gyerek fürödni menjen. Megteheted például azt, hogy beviszel egy babát a fürdőszobába a kád mellé, és leülsz mesét mondani neki. Hamarosan megérkezik majd a gyermeked, ha hallja, hogy mi folyik odabenn.

Kétféle segítség

Segítség a gyermekünknek, ha egészségeset főzünk? A felnőtt tudása szerint igen. A gyerek azonban azt mondja esetleg, hogy „Nem finom!”
Mi is voltunk gyerekek. Melyikünknek nem mondták még soha, hogy „Nem tudod te, hogy mi a jó!”?

Aszerint, hogy akinek szánják, hogyan viszonyul hozzá, kétféle segítség van. Az, amire szükségünk van, ami jól jön, ami kedvünkre való, és az, amire nincs szükségünk, sőt, akár ellenünkre van. Ezek között lehetnek árnyalatnyi átmenetek, tehát nem ennyire fekete és fehér a kép. Így a segítség lehet visszautasított, eltűrt, elfogadható, jókor jött, és kívánatos is!

Ha azonban sikeres szeretnél lenni a gyereknevelésben, akkor a két szélső, a visszautasított és a kívánatos ismerete sok esetben eligazít téged. Minél nagyobb mértékben elkerülöd a segítség álcájába bujtatott erőltetést, annál békésebb lesz az együttműködés a gyerekkel.

Együttműködés

Azokban a helyzetekben, amikor a gyerek együttműködésére van szükséged, fordítsd meg a helyzetet. Kérd a gyerektől az ő segítségét. Ha kiskorától begyakoroljátok ezt is, akkor olyan nagylelkűséget tapasztalsz majd a részéről is, amilyen pedig nem is várható el tőle.

Az együttműködésre való hajlandóság növelhető, ha egészen kis korától kezdve apró, majd nagyobb dolgokban is átengeded neki a kontrollt. Így lesz módja gyakorolni a dolgok helyes megítélését, s ezért amikor neked lesz szükséged segítségre, mert mondjuk tényleg rohanni kell, akkor figyelembe tudja majd venni a kérésedet. Szigorúan tekintélyelvű neveléssel ez nem jön létre.

Novák Ferenc
társ a nevelésben

Megosztom a Facebook-on

FELIRATKOZOM a Gyereknevelési Levelekre

Kérem a leveleket, mint