A kettős nevelés kissé elavult kifejezés arra, hogy valamilyen mértékben másképpen nevel anya és apa. Azért mondhatjuk elavultnak, mert a mai gyerekek olyan sok egyéb nevelő hatásnak vannak kitéve, hogy inkább többszörös nevelésről kellene beszélnünk. Ettől még igaz, hogy családon belül a kettős nevelés okoz igen sok problémát. Sok családban anya és apa eltérő gyereknevelési elképzelései komoly vitákat, akár párkapcsolati nehézséget is okoznak.
Többszörös nevelés jön létre például azáltal, hogy az iskolában mást tartanak helyesnek, nagypapának vagy nagymamának mások a gyereknevelési elvei, de egy taekwondo vagy futball edző is közvetíthet a családétól eltérő hatásokat. Ide tartozhat még egy színjátszó szakkör és sok egyéb más. Nincs semmi baj ezzel a sok hatással, ha nincsenek homlokegyenest szemben egymással, hanem inkább kiegészítik egymást.
Többszörös nevelés
Mit tehet a szülő, ha valaki a családon kívülről teljesen mást tanít a gyereknek, mint amit ő helyesnek tart. Ez attól függ, hogy honnan érkezik ez a külső hatás. Általában mások a lehetőségek az iskolából érkező eltérő értékrenddel kapcsolatban, mint amelyekben a nagyszülőkkel nem értünk egyet. Egy edzővel meg tudjuk beszélni, hogy például az agresszió szó sportbeli értelmét úgy magyarázza el a gyereknek, hogy az valóban a sportbeli rámenősséget, célorientáltságot jelentse, és a gyerek képes legyen azt megkülönböztetni az agresszió gyakrabban használt hétköznapi jelentésétől.
Egy iskolával kapcsolatban felmerülhet például a történelem értelmezésével kapcsolatos különbség. Amikor nincs hatásunk arra, hogy egy kívülről érkező nem kívánatos nevelő hatást megváltoztassunk, akkor még mindig van egy lehetőségünk. Ez pedig az, hogy elmagyarázzuk a gyereknek, hogy az a valaki vagy az az intézmény miért tanítja azt, amiről szó van, és hogy mi a baj azzal. Ezt lehetőleg úgy kell tenni, hogy a gyereket közben ne állítsuk szembe általánosan azzal a személlyel vagy intézménnyel. Közben az adott témával kapcsolatos nézőpontbeli különbséget is fenntartjuk.
Kettős nevelés
Ha anya és apa nevelési elképzelései között néha nagy a különbség, akkor szükség van egy kis bölcsességre mindkét oldalon. A gyerek tudásban és érzelmileg is többet veszít ezen a vitán, mintha a szülők meg tudnának állapodni. A megállapodásnak gyakran az az akadálya, hogy egyik szülő sem szeretné feladni saját nézőpontját. Ekkor megtehetik azt, hogy egyikük rábízza a téma vagy a helyzet kezelését a másik szülőre, és annak ellenére beáll a másik mögé támogatóan, hogy ő maga nem így tenne.
Ha ez sem oldható meg, akkor legalább annyit vállal, hogy nem tesz keresztbe a másik szülőnek. Nem hangoztatja tovább, hogy más a véleménye, és nem drukkol, hogy a másik szülő sikertelen legyen a megoldásával, mert akkor mindenki veszít, beleértve a gyereket is. Ha gyakori az, hogy a két szülő másképpen intézne valamit a nevelésben, akkor jót tesz a párkapcsolatnak, ha nem mindig ugyanaz a fél vonul vissza, és áll be támogatólag a másik szülő mögé.
Nagyszülők
A nagyszülők, mint a többszörös nevelés további résztvevői egy külön nagy téma, amit most nem bontunk ki, de ezzel kapcsolatban a fő kérdés az, hogyan lehet fenntartani a nagyszülők megbecsültségét, és ezzel párhuzamosan mégis elérni, hogy gyereknevelésük legalább mennyiségben ne hasson szemben anyáéval és apáéval. Olvasd el ezt is: “Egy nevelés, két szülő“!
Novák Ferenc
társ a nevelésben
Megosztom a Facebook-on
FELIRATKOZOM a Gyereknevelési Levelekre
