Egy 11 éves, autista gyerekkel kapcsolatban keresett meg az anyukája. Azt mondta, hogy szégyelli, hogy esténként néha már kiabálásig jut a gyerekkel, mert nem képes végigcsinálni egy fürdést annak egyszerű lépéseivel. A gyerek fürdés előtt bemegy a vécébe, akkor ott felejti magát, nem tudja, hogy mi következik.
Úgy látom, hogy az autista fő problémája ez: a figyelme gyengén fókuszált a térben, és szét van szóródva az időben.
Mivel az anyuka igen felelősségteljes szülő, írtam neki két nagyon egyszerű feladatsort kifejezetten az ő problémájukra. Úgy számoltam, hogy a körülbelül kétszer tíz kommunikációs feladat 1-2 hét alatt megoldja a gondot.
Az eredmény
3 napon keresztül körülbelül tíz percig végezték a gyakorlatokat és utána ezt írta a szülő:
„Autizmussal élő gyermekem fürdési problémái miatt kerestem Önt. Most, hogy túl vagyunk a nehézségen, összefoglalom, hogy mi történt.
Mekkora volt a baj? Már bennem is szorongást keltett, amikor közeledett a fürdés ideje. Öntől válaszokat, és gyakorlati útmutatót kaptam.
A tennivaló elsőre furcsa volt számomra, és azt gondoltam, hogy ez egyáltalán nem okoz nehézséget a fiamnak. Meglepődve tapasztaltam az első alkalommal, hogy tényleg van itt javítani való! A térrel kapcsolatos gyakorlatot a 3. napon lett képes tökéletesen megcsinálni, az idővel kapcsolatosat elsőre, hibátlanul teljesítette -, amin szintén meglepődtem 🙂 !
Az eredmény? Az elvárható teljesítménye, feladatmegoldása rendeződött. Megoldódott a családi feszültség, a fiam azóta kiabálás nélkül, rendben teszi a dolgát.
Nagyon köszönöm az értékes segítséget!
Tisztelettel: P. Cs.”
Mi volt a feladat?
Nagyon kérlek, hogy ne azért olvasd a továbbiakat, hogy ezt alkalmazd más autista gyerekeknél! Bár a problémájuk hasonló gyökerű, de ahogyan egyik autista nagypn eltérhet a másiktól, a megoldás sem lehet ugyanaz. Ráadásul láthatod, hogy itt egy viselkedési részproblémát igyekeztünk helyrehozni. Mielőtt a feladatot megírtam, egy telefonos beszélgetés alkalmával alaposan tájékozódtam a család élethelyzetét illetően, azután ezt írtam Anyukának:
A levél
“Néha hajlamos vagyok maximalista lenni magammal, és Alexszel kapcsolatban is előbb egy nagyobb célt tűztem ki magam elé, de maradjunk most annál a problémának a megoldásánál, amit első leveledben jeleztél. A fürdést említetted.
Javaslataim minden pontján nem említem majd meg, de tekintsd úgy, hogy minden, amit csináltok csak rendkívül tapintatos kérés eredményeképpen történhet – tekintettel az autizmusból esetleg származó érzékenységre.
Mielőtt a feladatokra térünk, íme pár gondolat arról, mi az alapvető probléma. Te, mint szülő már nyilván kaptál erről bőven tájékoztatást, és én nem is megyek bele a dolgok orvosi tartományába, pusztán a pedagógus oldaláról fogalmazhatok, de a mikor ezt teszem, akkor a gyerek nézőpontjából tekintek a világra.
Autista probléma
Az autizmussal élőket tekintheted úgy, mint akik nincsenek jól orientálva abban a térben és időben, amelyben mindnyájan vagyunk. Ahol mi egy bizonyos helyen vagyunk, ott ők esetleg nem pontosan ugyanazt látják. Amikor valami nekünk egy bizonyos ideig tart, akkor számukra ez lehet teljesen más időtartam vagy annak más érzékelése. Ami nekünk homályos, az nekik lehet éles vagy ami nekünk éles, az lehet még élesebb, vagy akár úgy látják, hogy az ott sincsen. Köztudott, hogy az autisták mennyire különböznek egymástól is.
Egy meredek feltételezés: Ha valamivel el tudnánk érni, hogy egy autista az elméjével is pontosan ott legyen ahol a teste van és pontosan akkor amikor ott van, már meg is szűnne az autizmus. Ez persze egy abszolút cél lenne, amit nyilván nem tűzünk ki, és én nem ígérek. Ezt csak úgy elméleti síkon említettem.
Annak érdekében azonban, hogy a fürdés ne legyen nálatok olyan nagy probléma, mint amiről írtál, segíts Alexnek abban, hogy amikor a fürdőszobában van, akkor jobban ott legyen, és abban is, hogy könnyebben kezelje az időt. Mindjárt rátérünk, hogyan. Meglehet, hogy nála a kettő közül (hely és idő) csak eggyel van gond, de az kiderül majd számodra, és akkor nem kell mindennel foglalkozni.
Technika
Körülbelül hétféle egymásra épített technikát vázoltam fel, de csak az első kettőt részletezem, mert úgy vélem, hogy ahogyan csináljátok majd az A) és B) lépéscsoportokat, valamelyik közben vagy végén rendbe jönnek a dolgok.
Az A), majd a B) lépéscsoportok lépéseinek száma soknak tűnhet, de ha elolvasod akkor, látod, hogy nem bonyolult. Ahhoz, hogy jó sorrendben jól csináld, írd ki magadnak a használt 10 lépést, és mielőtt a gyerekkel csinálnátok, egyedül gyakorold be – a helyszín legyen ugyanaz.”
Egyszerű kommunikációs gyakorlatok
Ha mégis bármely ponton hirtelen nagy ellenállásba ütköznél, akkor tegyétek félre a folytatást másnapra, de mielőtt folytatnátok, jelezd nekem, hogy mi történt. Te ismered őt jobban, s ebből következően bármilyen negatív irányú furcsaság esetén jobb abbahagyni, mint folytatni. Ha sikerül barátságosnak, türelmesnek maradnod, akkor valószínűleg sima lesz a dolgotok.
A) Kezdjük a TÉRREL!
Körülmények: Válassz egy olyan időpontot, amikor a gyerek nem éhes, nem álmos és nem fáradt! Ne legyen ott másvalaki, aki zavarhatja a kommunikációtokat.
- Kérd meg őt így:
„Kérlek, mutasd meg nekem a fürdőszobát!”
Ha megmutatta, akkor nyugtázd őt: „Köszönöm, hogy megmutattad!”
Ha megijed, hogy fürdeni kell, és ezért nem mutatja meg neked, akkor nyugtasd meg, hogy nem kell még fürdeni, csak egy játékot játszotok, amiben te úgy teszel, mintha nem tudnád, hol van.
Ha azt mondja, „nem vagyok bolond”, vagy „micsoda hülyeség”, akkor kérdezd meg, hogy „A kedvemért azért megmutatnád?”
Ha mindezen barátságos kérésedre sem tenné, akkor kínálj fel valami apró jutalmat arra az esetre, ha végigcsinálja veled ezt a „játékot”, s amikor végigcsinálta, akkor kapja is meg. - Ha nem ment be a fürdőszobába, te akkor is menj be. Ha ehhez szükséges, akkor kapcsold fel a lámpát, sötét semmiképpen se legyen bent. Ha ő még nincs benn a fürdőszobában, akkor hívd be. Kérd tőle a következőt: „Mutasd meg nekem, merre van a kint!” Ha mutat kifelé mutat, akkor nyugtázd: „Jól van!” vagy „Köszönöm!”
Ha rossz felé mutat, tehát nem kintre, akkor barátságosan kérdezd meg, hogy „Biztosan arra van a kint?”, majd kérdezd meg: „Na, akkor merre lehet a kint, mutass arra!”
Ha másodjára sem sikerül, akkor mutasd meg, hogy „A kint arra van.”, majd kérd meg, „Most te mutass arra, amerre a kint van!”
Bármikor jól csinálja, ne felejtsd el nyugtázni! Ha nem csinálja jól, sosem válhatsz idegessé. Ha türelmes, maradsz végül sikerrel járhatsz. - Kérd tőle ezt:
„Mutasd meg nekem, merre van a bent!”
Ha befelé mutat vagy bármilyen gesztussal, például a keze körzésével megmutatja, hogy ez itt a bent, akkor nyugtázd!
Ha nem, akkor az eddigiek szerinti barátságos kommunikációval jussatok el odáig, hogy megmutatja, merre van a bent. - Még egyszer megismételted vele a 2. és a 3. lépést. Most tehát ez jön:
„Most mutasd meg újra, hogy merre van a kint!” - „Most mutasd meg újra, hogy merre van a bent!”
- Miközben te végig benn maradsz, kérd meg erre:
„Most legyél kint!”
Ha kiment a fürdőszobából, akkor nyugtázd, ha nem akkor finoman korrigáld és érd el, hogy megcsinálja! - Kérd meg erre:
„Most legyél bent a fürdőszobában!”
Ha bement a fürdőszobába, akkor nyugtázd, ha nem akkor finoman korrigáld és érd el, hogy megcsinálja! - Most a 6. és 7. lépést ismételjük.
Kérd meg erre:
„Most legyél újra kint!” - Kérd meg erre:
„Most legyél újra bent!” - Köszönd meg neki, hogy veled játszotta ezt a kint és bent dolgot és jól teszed, ha jutalmazod valami aprósággal.
Ez az egész meg lehet akár 5-10 perc alatt vagy még sokkal hamarabb is, de nem időre megy. Ne siettesd. Az is lehet, hogy végeztek 2 perc alatt.
Meddig tart?
Ezt a térrel kapcsolatos 10 lépését csináljátok naponta egy alkalommal. Előfordulhat, hogy nem lesz szükség 5 napnál többre ahhoz, hogy jó irányba változzon a helyzet, de szükség lehet akár 7 napra is. Ez alatt az 5 vagy 7 nap alatt maximális türelemmel kell lenned a gyerekkel. Sem szavakkal, sem hangszínnel kimutatott negatív érzelemmel nem reagálhatsz arra, ha nem tetszik neked valami. Ha ezt nem tartod be, akkor pár perc alatt lerombolhatod azt, amit napok alatt haladtatok.
A haladást nem feltétlenül abban mérheted le – bár az a legjobb -, hogy javulnak a gyerek fürdési szokásai. Ha azt tapasztalod, hogy a 3. napon például precízebben, gyorsabban, készségesebben végzi a gyakorlást, akkor az is haladás. Jó esetben a térrel megoldod a problémát, ha azonban nem, akkor jön az idő.
< Az IDŐ lépései ebben az írásban nincsenek felsorolva. >
Utószó: autista vagy autizmussal él
Elnézést kérek mindenkitől, aki autista vagy autista gyereket nevel és az volt a reakciója, hogy ne mondjuk már, hogy valaki autista, hiszen ez nem az ő fő jellemzője. Valóban az a helyes megfogalmazás, hogy autizmussal élő.
Az autizmussal élők nagyon szerethető gyerekek, bizonyos dolgokban egyenesen zseniálisak, de sajnos csak kis százalékban lesznek képesek önálló életet élni felnőttkorban. Arra biztatok minden szülőt, aki autista gyereket nevel, hogy minél többet tegyen meg a gyermek önállóságának felépítéséért. Ezzel javítható az a bizonyos százalék. Ahogyan nekünk, felnőtteknek is segít, ha túl sok szellemi tevékenységet kifelé fordulással, például sporttal vagy fizikai munkával ellensúlyozunk, úgy autizmussal élőnek is jót tehet, ha segítünk neki kifelé fordulni valós tárgyak és tér felé – már akinél ez egyáltalán lehetséges.
Novák Ferenc
társ a nevelésben
A cikkben minden kép illusztráció.
Megosztom a Facebook-on
3 thoughts on “Egy autista gyerek problémája”
Comments are closed.