Sem két szülő, sem két gyermek nem egyforma, mégis sokan tapasztalják úgy, hogy stresszes a gyereknevelés. Ha akárcsak ritkán, de te is tapasztalsz stresszes helyzeteket a gyerekkel való kapcsolatodban, akkor érdemes elolvasnod a következőket – főleg azért, mert kapsz itt egy a gyakorlatban használható apróságot, kicsiny tennivalót, amit ha megcsinálsz, még az is kiderülhet, hogy nem is apró eredményeket hoz.
Azt gondolhatnánk, hogy a szülő stresszének legfőbb forrása a gyerek, ez azonban csak egy felszínes vélemény. Akkor a szülő a „hibás”? Nem érdemes olyan személy után kutatni, aki „hibás”, mert akit hibáztatnak, az hajlamos leértékelni a saját szerepét és emiatt abbahagyja, hogy jó irányban alakítsa a történéseket. Hibákra rá lehet mutatni jobbító szándékkal és javaslatokkal, de nem olyan céllal, hogy valakit jól leteremtsünk.
Az tény, hogy még a legharmonikusabb családi élet mellett is felmerülhet stressz, amikor nincs egyetértés akár a két szülő, akár gyerek és szülő között. Ezt az egész dolgot elintézhetnénk azzal, hogy a stressz a problémák velejárója és az élettel együtt jár problémák felmerülése és megoldása. Ezzel azonban nem segítenénk annak, aki azért olvassa ezeket a sorokat, hogy csökkenthesse azokat a helyzeteket, amikor számára stresszes a gyereknevelés.
Mi az, ami stresszes?
A stressz szó jelentése megtalálható itt a Gyereknevelés szótárban, ami azért egy kicsit fellengzős kifejezés, hiszen még csak alig pár szó van benne. Annak érdekében, hogy ne kelljen kilépned ebből a cikkből az olvasásához, ez a meghatározás:
A stressz nagy lelki feszültség, probléma miatti aggódás; külső nyomás alatt álló személy vagy élőlény lelkiállapotának jellemző megnyilvánulása, amikor a személy vagy élőlény lehengereltnek érzi magát egy vagy több megoldásra váró fontos helyzet, körülmény miatt.
Ha ránézel a meghatározásra, akkor annak fontos része, hogy az egyén lehengereltnek érzi magát. A gyerekneveléssel kapcsolatban ezt általában akkor érzi a szülő, amikor nincs megoldása óvodai, iskolai vagy otthoni helyzetekre, problémákra. Tudod, hogy nem ilyen kicsi egy felnőtt mozgástere, nem szorítkozik csak a gyerekkel kapcsolatos helyzetekre, és ebből következik egy fontos válasz.
Stresszes a gyereknevelés?
Egy szülő az otthonon kívül is annyiféle megoldásban gondolkodik, hogy nem mondható el, hogy a gyereknevelés lenne az egyetlen stresszforrása. Munkahely, baráti és rokoni kapcsolatok, tanulmányok, ha a szülő még tanul; ezek mind lehetnek forrásai a stressznek. A szülőt érő – például munkahelyi – stressz, nem ér véget a kapunál. Egy ismerős vagy rokon méltatlan fellépése is további stresszet adagolhat.
Amikor a szülő úgy érzi, hogy stresszes a nevelés, akkor gyakran az összes, őt nyomás alatt tartó dolgot gyúrja össze. A munkahelyi, a párkapcsolati, az egészséggel, sporttal (,stb) kapcsolatos stressz képes összeadódni, és akkor úgy érezheti valaki, hogy minden egyformán stresszes lenne. Persze ismerek családokat, ahol – például – a tinédzserrel kapcsolatos problémák olyan szintre jutottak, ami mellet minden más probléma eltörpül.
A családok többségében azonban használható a szülő számára egy nagyon egyszerű stressz-leltár, amit ha elkészít, sokkal jobban fogja érezni magát. Ez pedig azt eredményezi majd, hogy kevésbé érzi magát tehetetlennek, és megtartja aktivitását az élete különböző területein is, például munkahely, sport, hobbi.
Stressz-leltár
Amikor úgy érzed, hogy stresszes a gyereknevelés, akkor fogj egy papírlapot, helyezd magad elé vízszintesen, és készíts rá függőleges vonalakkal annyi oszlopot, ahány területre szétbontható a jelenlegi életed. Mik azok a „területek”? Lehetnének valakinek például a következő oszlopmegnevezései: egészség, gyereknevelés, házasság, pénzügyek, munkahely vagy üzlet, rokonok, barátok, stb.
Írd fel, hogy melyik oszlopban, milyen problémákat kellene megoldani vagy célokat megvalósítani. Nevezzük ezeket feladatoknak, melyekből egy-egy oszlopban természetesen több is lehet. Ne hagyj ki semmit az oszlopokban lévő felsorolásokból, akkor sem, ha megoldhatatlannak látszik. Ezután minden feladatot láss el egy és hat közé eső számmal, amivel azt jelzed, hogy mennyire látod megoldhatatlannak. Hat a „legreménytelenebb”.
Amikor eddig eljutottál, add össze külön-külön az egyes oszlopokban szereplő számokat és írd az oszlop aljára. Ezután add össze az oszlopok aljára került számokat, csak egy oszlopét nem, amelyiknek az a neve, hogy „gyereknevelés”. Ha most azt gondolod, hogy mindezt fejben megtetted, akkor sok jó hatástól „megkímélheted” magad, de jobban jársz, ha nem csak fejben gondolod el, hanem a valóságban megcsinálod.
A stressz-leltár értelmezése
Csak nézz rá az arányokra! Nyilván nem lesz így mindenkivel, de a legtöbben azt tapasztalják majd, hogy a gyereknevelés problémái meg sem közelíti az élet egyéb összetevőiét. Ha pedig összeadtad az összes többi oszlop alján lévő számot, akkor egészében még az is kijöhet, hogy a gyereknevelés a legkisebb gond. Erre most tehet valaki olyan megjegyzést, hogy ez csak bűvészkedés a számokkal, de a számokat nem én írtam az oszlopok alá, hanem te.
A stressz-leltár azonban nem arra való, hogy csak megnyugodjunk. Legalább két javaslatom van még ezzel. Az egyik az, hogy ha látod a számokból, hogy nem a gyereknevelés a legnehezebb probléma, akkor könnyen ráveheted magad, hogy megoldást keress és találj hozzá. Azzal az oszloppal is érdemes lenne kezdeni valamit, melynek alján a legnagyobb számot látod. Ezzel pedig azért, mert egy kis siker is nagy eredményeket jelenthet.
Ha téged mindez nem nagyon érint jelenleg, akkor segíts vele valamelyik ismerősödnek. A gyereknevelésről való tanulásban ne fogd vissza magad csak azért, mert hibáztál már valamennyit ezen a téren. Ki nem?
Novák Ferenc
társ a nevelésben
Megosztom a Facebook-on
FELIRATKOZOM a Gyereknevelési Levelekre
