Amikor csúnyán beszél a gyerek, a felnőttek azt kérdezik magukban, vajon kitől tanulta ezt a kölyök? Logikus kérdés, és a csúnya beszéd vagy káromkodás valóban így terjed a leginkább, rossz „példamutatással”.
A csúnya beszéd leggyakoribb forrásait minden szülő és óvónő ismeri. Otthoni környezet, óvodai gyermekközösség, iskola, játszótér, TV, beszélgetések online számítógépes játékok közben a játékosok között, videó-klipek. A gyerek a hétköznapi szavakat is úgy tanulja, hogy hallja a szüleitől, később tanáraitól vagy másoktól. Miért lenne ez másképp a csúnya szavakkal?
Olyan fontos dologgal ismerkedünk a következőkben, mint például ezek:
- Mit akar elérni a gyerek a csúnya beszéddel?
- Hiányzó tényezők a csúnya beszéd hátterében
- Mit tehetünk a gyerekek csúnya beszédének csökkentéséért?
A csúnya szavak mögött
Kezdetben azt veszed észre, hogy a gyerek egyszer csak azt mondja: „Te hülye!” Ekkor – amúgy nagyon helyesen – elmondod neki, hogy nem szép ilyet mondani. Ezt ő egy darabig figyelembe veszi. Később, amikor valamiért nagyon nem ért veled egyet, mert mondjuk nem teljesül egy kívánsága, akkor visszavág ugyanezzel. Tudja, hogy nem szereted, ha így beszél. Ezért mérgében újra mondja neked. Reakciót vár a szülőtől, és gyakran meg is kapja.
Később jönnek olyan szavak is, amiket itt le sem írhatok. A csúnya szavakhoz azonban mindig kapcsolódik valamilyen negatív érzelem. Mondhatjuk azt is, hogy pontosan úgy használják ezeket, hogy negatív érzelmeket fejezzenek ki velük gyorsan.
A gyerekek és felnőttek kifejezhetnék magukat hétköznapi szavakkal is. Úgy viszont tovább tartana, mire egy kerek mondatban elmondanák, hogy mivel nem értenek egyet vagy mit szeretnének! Ehelyett odakiáltanak egy „B…..get”. Úgy érzik, hogy ez menővé, belevalóvá teszi őket. Később már nem is gondolnak bele a szavak jelentésébe, csak nyomatékul használják azokat. Ha ez sokáig tart, akkor a gyerekből kapunk egy felnőttet, akire egy kulturált társaságban azt mondják: faragatlan.
Leszoktathatjuk, ha csúnyán beszél a gyerek?
A szülőt az érdekli legjobban, hogyan szoktathatná le erről, ha már csúnyán beszél a gyerek. Leszoktatható némi kitartással. Ahhoz azonban, hogy segíthessünk neki megszabadulni ettől a rossz szokásától, ismernünk kell a csúnya beszéd kialakulásának okát pontosan az ő esetében.
A legalapvetőbb kérdések a következők:
a) Kapja-e még a rossz példát (csúnya beszédet) abból a forrásból, ahonnan származik?
b) Hogyan csökkentsük nála azoknak a vélt előnyöknek az értékét, amelyek a csúnya beszédből vagy káromkodásból származnak?
Az első dolgunknak annak kellene lennie, hogy kivonjuk őt abból a környezetből, ahol ragadnak rá a csúnya szavak. Ezt azonban nem midig tudjuk megtenni, mert mondjuk egy óvoda van a településen. A szűk család ilyen szempontból komolyabb „adottság”, de a káromkodós nagybácsi már könnyebben távol tartható.
Ha nem tudjuk megakadályozni, hogy a gyerek környezete ellássa őt csúnya szavakkal, akkor sokkal nehezebb dolgunk lesz. Egy valamit még ekkor is megtehetünk. Őszintén elmondjuk neki, hogy sajnos azok az emberek nem példamutatóak.
Mit akar ezzel elérni a gyerek?
Amikor csúnyán beszél a gyerek, akkor a következők közül szeretne elérni egyet vagy többet, lehetőleg gyorsan! Az alábbiak persze nem egymástól élesen elkülönülő dolgok. Sokszor egymással együtt járnak, átfedésben vannak:
- Részben vagy teljesen megállítani valakit a cselekvésben.
- Cselekvésre sürgetni.
- Reakciót elérni.
- Figyelmet kapni.
- Nyomatékot adni a lelkesedésnek.
Anyát, Apát és a pedagógust is segíti ezek ismerete, mert ha megtanítanánk a gyereket arra, hogyan érheti el ezeket csúnya szavak nélkül is, akkor már célba is érnénk. Mindegyikkel nem foglalkozunk ma, de a legfontosabbal igen.
Reakció és figyelem mindenáron!
Amikor csúnyán beszél a gyerek egy felnőtt előtt, akkor igen gyakran reakciót szeretne elérni. Lehetőleg „érzelemdúsat”. Ennek ismerete egy eszközt ad neked arra, hogyan előzd meg a csúnya beszédet. Ez önmagában alkalmazva még nem megoldás, de más dolgok figyelembevételével már igen.
A csúnya szó egy képzeletbeli szerkezet nyomógombja. A lift ugye elindul, ha megnyomjuk a hívógombot. Ehhez hasonlóan, a gyerek kimondja a szót, és figyeli mi történik. Mivel már sokszor kipróbálta, ezért tudja, hogy Anya vagy Apa hogyan fog reagálni.
Ha csúnyán beszél a gyerek, akkor már tudja, hogy negatív érzelem, számon kérő, mérges vagy dühös kommunikáció a válasz. Néha pedig szomorú.
Ha a szülő ki szeretne lépni ebből az akár naponta hasonlóan játszódó történetből, akkor kerülnie kell a megszokott reakciót. Ha a gyerek jó ideig nem kap reakciót, akkor felhagy majd ennek a „reakció hívó gombnak” a használatával. Emiatt van az, hogy ha csak azt meg tudod tenni, viszonylag készségesen állsz a rendelkezésére, akkor viszlát csúnya beszéd – legalábbis otthon a szülővel. No, erre persze nincs mindig idő.
A testvérek közötti csúnya beszéd az egy másik dolog, és kifejthetném itt is bővebben, de inkább olvasd el a „Segítség! Testvérem születik!” című írást. A megoldás ugyanis nem az, hogy tiltjuk, hogy a másik előtt csúnyán beszéljen.
A megoldás a két gyerek közötti elismerés és harmónia megteremtése.
Megelőzhető a csúnya beszéd?
Legalábbis az otthoni csúnya beszéd úgy előzhető meg a leginkább, hogy amikor először „hoz haza” ilyen szöveget a gyerek, nem adsz rá túl nagy reakciót. Ne reagáld túl. Az is túlzott reakció, ha megrémülsz, és azt mondod neki kissé magasabb hangon: „Hát ezt meg kitől hallottad? Mi nem beszélünk így itthon! Ezt nem szabad!”
Megbeszélheted vele ennél józanabbul, nem drámai hangvétellel. Erre azonban nem mindig van éppen idő, például amikor éppen indulni készül a család. Ha azonban nincs idő teljes nyugalommal megbeszélni, akkor ideiglenesen elég, ha egykedvűen fogadod a dolgot.
A gyerek nagyon is fülel vagy figyel, hogy mi lesz a te reakciód. Ebben az esetben ne azt kapja, amire számít, hiszen az óvodából már tudja, mire számíthat egy felnőttől ha csúnyán beszél. Kétféleképpen veheted el ennek a dolognak a jelentőségét. Egykedvűséggel vagy meglepődéssel, amit az arckifejezésed áruljon el, kevésbé a szavaid, mert a szavak ilyenkor könnyen tartalmaznak megrovást.
Ha ideges leszel, vagy felháborodsz, az túl erős reakció. A gyerek ezt felismeri, és ha legközelebb nem teszel a kedvére, akkor tudja, hogy csak meg kell nyomnia a gombot, és már fel is bosszantott. Ez utóbbi esetben sokkal inkább használatba kerülnek nála a csúnya szavak.
Mit rombol, ha csúnyán beszél a gyerek?
Egy csomó felnőttet nem is zavar a csúnya beszéd, mert valószínűleg maguk is káromkodnak. Vannak azonban igényesebb emberek, akik nem szeretnék, hogy a gyerekük csúnyán beszéljen. Vajon csak az udvariasság, az illem, vagy az, hogy mások mit mondanak a gyerekről, tehát csak ezek az okok azok, amiért jó lenne, ha nem beszélne csúnyán a gyerek?
Ennél azért lényegesebb, hogy mit okoz magának, és jövőbeli szeretteinek! Eddig is lényeges dolgokról beszéltünk, de ezzel felvetek itt egy utolsó kérdést, és így hagyok egy rejtélyt a végére. A kérdés ez: Mit rombol a jelenében, különösen pedig a jövőjében, ha csúnyán beszél a gyerek?
Ha végiggondolod, hogy milyen témakörrel kapcsolatos a csúnya szavak és több szavas kifejezések kilencven százaléka, akkor már közel jársz a válaszhoz. Egyszer pedig találkozunk majd egy előadáson és elmondom pontosan, vagy leírom egy könyvben.
3 hiány a csúnya beszéd mögött
Amikor a gyermekkor huncut beszólásain már túl van a gyerek, de még mindig csúnyán beszél, akkor a trágár beszéd már kéz a kézben jár három hiánnyal. Ezek:
- Mások tiszteletének hiánya
- A kulturált viselkedés hiánya
- A szabálytisztelet hiánya
Pár mondatban térjünk ki ezekre. Előzetesen azonban említsünk meg egy fontos tényt. E három hiány mindegyike megszüntethető otthoni, óvodai és iskolai körülmények között, különösen pedig a három helyszín szereplőinek összefogásával.
1. Mások tiszteletének hiánya
Aki tisztel másokat, az nem akarja megdöbbenteni őket ocsmány beszéddel. Akit tisztelünk, annak nem akarjuk csúnya szavakkal megragadni a figyelmét. Akit becsülünk, azt nem akarjuk lehengerelni, legyőzni, megelőzni, megállítani káromkodással. Így tehát bármilyen barátságos technika, módszer, ami képes a gyereknél elérni, hogy jobban megbecsüljön másokat, egyben csökkenteni fogja nála a csúnya szavak használatát.
2. A kulturált viselkedés hiánya
A kulturált viselkedésbe nagyon sok minden beleérthető, s ezeket most nyilván nem vesszük végig. Az ilyen viselkedésnek egy része az emberi együttélés írott és íratlan szabályainak betartásából származik. A gyerek oldaláról ezek tanult viselkedésmódok, melyeket nagy részt a családi élet mintái alapján sajátítanak el.
Amikor például valaki köszön, nem csámcsog az asztalnál, előre engedi a nőket, átadja a helyét idősebbeknek, akkor mindezzel nem csak betartja társadalma alapvető szabályait, hanem tiszteletét is kifejezi az adott személyek irányában. Ahhoz, hogy ezeket megtanulja mintákra van szüksége. Elsősorban a család felnőtt tagjai és a nagyobb gyerekek példamutatására, de hasonlóan ismerősökére és pedagógusokéra is.
A művészetek, közösségi játékok és a sport erősítheti a gyerekben mások megbecsülését, ha azok a személyek, akik ezeket közvetítik feléjük szintén jó példát képviselnek. Regényekben, novellákban, versekben, dalokban igen ritka a káromkodás. Leginkább csak akkor fordul elő, ha valamely szereplőt akarja így jellemezni a költő, az író. Ezért az előbbieknek jótékony hatása van arra, hogy a gyerek kulturált, akár még választékos szóhasználatot is érjen el.
3. A szabálytisztelet hiánya
A szabályok nagy része a közösségi együttélés minőségét biztosítják, már ha betartják azokat. A kisgyerekek nagyon könnyen követik a szabályokat, mert nagyon magas az igazságérzetük. Később lesz néhány olyan tapasztalatuk, hogy nem mindig a szabálykövető jár jól. Másrészt „sárosak” lesznek pár csínytevéstől és az előbbi, valamint pár másik ok miatt elveszíthetik a szabályok betartásának könnyedségét.
Kidolgoztam egy technikát, ami pedagógusok és szülők számára is rendelkezésre áll, s a neve: A szabálytisztelet helyreállítása. Ezzel egy és három óra közötti időtartam alatt nagyrészt helyreállíthatod a gyerek szabálytiszteletét. Amíg a technika leírása nincs fenn a Gyereknevelés Letöltés menüjében, addig írj a kapcsolati e-mail címre és megkapod.
Csúnyán beszél a gyerek?
Remélem, hogy mindaz, ami itt „elhangzott”, kellő realitást adott arról, hogy tehetünk valamit a gyerekeinkért, tanítványainkért. Nem kell elfogadnunk azt, hogy jelen társadalmunk már csak ilyen. Millió számra élnek közöttünk felnőttek, akik nem, vagy csak ritkán használnak csúnya szavakat, miközben sajnos sokan mások tényleg nem mutatnak jó példát ebben a vonatkozásban.
Novák Ferenc
társ a nevelésben
Megosztom a Facebook-on
Novák Ferenc előadása Kiskunlacházán
FELIRATKOZOM a Gyereknevelési Levelekre
Csúnyán beszél a gyerek? – gyereknevelési videó
