
Vajon a családok mekkora része tapasztalja meg, hogy milyen nagy a közös étkezés nevelő hatása. Nem találgatom ennek százalékát, nem is készítettem erről felmérést, de nem tűnik túl magasnak. Együtt ebédelni a családdal, együtt vacsorázni – lehetne ennek egyfajta nyugalmat árasztó varázsa.
Kiváló lehetőség a gyereknevelésre minden olyan alkalom, melynek során (1) saját példánkkal nevelhetünk, vagy (2) beszélgetéssel osztunk meg a gyerek számára is reális és gyakorlatias nézőpontokat.
Természetesen bármilyen igazi családi együttlétnek jó hatása lehet, ha azon belül figyelmet adnak egymásnak és jó kommunikációban vannak. Most azonban emeljük ki ezek közül a közös étkezést, mint igen gyakori lehetőséget. Nem az ünnepi alkalmakról, hanem az átlagos hétköznapokról és hétvégékről van szó, mivel ezek mennyisége több lehetőséget kínál.
Elszalasztott nevelési lehetőségek
Amikor viselkedési problémákkal fordulnak hozzám, akkor sejtem, hogy a szülők ezt megelőzően jókora mennyiségű lehetőséget szalasztottak el. (Nem hibáztatom őket, mert „modern” társadalmunk nem kedvez a családnak és benne a szülőknek sem.) Sok szülő tudja: A gyereknevelés nem az, hogy valami neki felróható ok miatt lelkére beszélünk a gyereknek. Más szülők viszont azt hiszik, hogy a gyereknevelés ledorgálással megvalósul.
A nevelés rengeteg hétköznapi gondoskodáson, figyelmen, érdeklődésen, ismeretcserén és még megannyi más dolgon keresztül jön létre. A viselkedési problémák nagy része azután merül fel, amikor ezen hétköznapi alkalmakat jó ideje elmulasztottuk. Ez néhány családban fél évig, máshol évekig vagy akár tíz évig tartott. Ha úgy érzed, hogy nálatok régóta tart a hétköznapi alkalmak elmulasztása, akkor (1) ne sajnálkozz ezen tovább, mert az csökkenti az erődet, hanem (2) kis lépésekben kezd el felépíteni, hogy legyen több együtt töltött időtök.
A közös étkezés pozitív hatásai
Nehéz lenne mindenre kiterjedően leírni a közös étkezés pozitív hatásait. Az azonban kétségtelen, hogy a közös étkezés nem csak evés közben, hanem az előkészítésben és a leszedésben is sok lehetőséget rejt.
- Nő a figyelemadás képessége
- A gyerek többet oszt meg magáról
- Javul a gyerek cseréje (ő is ad, nem csak kap)
- Növekszik az együttműködés harmóniája
- Fejlődik a rendszeresség
- Emelkedik a kötelességtudat
- Erősödik egymás elismerése
- Javul az étkezés kultúrája
Az előző hatások egy meglehetősen optimista listát alkotnak. Annál több jön belőlük létre, minél simább a kommunikáció az asztalnál. A legtöbb pozitív hatás elérése érdekében az előkészítést, terítést is közösen érdemes végezni. Ehhez hasonlóan az étkezés utáni elpakolás is növeli az együttműködést.
A szülő nehézsége a közös étkezéssel
Arra bíztatok minden szülőt, hogy a gyerek kiskorától kezdve ügyeljen arra, hogy amikor csak mód van rá, együtt egyen a család. A túl sok kivétel, valamint a szokásossá vált külön étkezés miatt később elég nehézzé válhat újra rendszeressé tenni a közös étkezést.
Azon kívül, hogy manapság nem könnyű olyan időpontot találni, amikor a családtagok egyszerre otthon vannak, szülők gyakori panaszai az együttes étkezéssel kapcsolatban ezek:
• „Nem tudom az asztalhoz rimánkodni a gyereket!”
• „Inkább elvonul és bent eszik a szobájában.”
• „Azt mondja, hogy nem éhes.”
• „Leül azután pillanatok alatt eltűnik az asztaltól.”
• „Mit csináljak, ha közben állandóan a telefonját nyomkodja?”
Amikor az előző panaszok megjelennek, akkor már régen elmulasztottuk, hogy a gyerek megszokja: általában együtt eszünk. Nem mindegy az sem, hány éves a gyerek, de ne tekintsünk most minden gyereket tinédzsernek, akinél természetesen gyakoribb az elvonulás igénye!
Ha már elromlottak a dolgok
Ha már jó ideje nem ebédeltek vagy vacsoráztok együtt, akkor eltarthat akár pár hónapig is, mire visszaszoktatod a gyereket arra, hogy együtt étkezik a család. Ezt többféleképpen is elkezdheted felépíteni. Az elején például akár nem hívod a gyereket enni, ha nem akar, de valami finomságra odahívod a végén. Ekkor néhány percet már veletek tölt majd az asztalnál.
Ez alatt az idő alatt különösen tartsátok be, amit hamarosan a „Tedd és ne tedd” felsorolásban találsz. Ha így teszel, akkor lesz egy nem rossz vagy kellemes élménye a közös étkezéssel kapcsolatban. Legközelebb süsd vagy főzd azt, amit nagyon szeret, hátha azzal kicsit több időre is odaültetheted a „közös asztalhoz”.
A gyakori közös étkezéshez azt kell elérni, hogy a gyereknek kellemes tapasztalatai legyenek az ilyen alkalmakról.
Különböző ötletekkel, de nem feltétlenül ételekkel való kényeztetéssel el tudod érni, hogy egyre több időt töltsön együtt közös étkezéssel a család. Ne csodálkozz, ha nem áll helyre egy csapásra a közös étkezés szokása. Türelemmel, és a „Tedd és ne tedd közös étkezések alatt” lista következetes betartásával előbb-utóbb ismét veletek eszik majd a gyerek.
Tedd és ne tedd közös étkezések alatt!
Annak érdekében, hogy a gyereknek ne menjen el a kedve a közös étkezéstől, íme néhány tanács:
- Ne mondj, olyasmit, hogy „Magyar ember evés közben nem beszél!”
- Olyan témákról beszélgessetek, ami a gyereket is érdekli. Ettől még mesélhetsz a munkahelyedről, de vedd észre, ha nem érdekli.
- Érdeklődj a gyerektől mai vagy tegnapi történésekről, de ha nincs mit mondania, akkor kérdezz mást a családból vagy mondj el te valamit.
- Ne kérdezd, hogy mi történt az iskolában, mert a legtöbb gyerek ezt a kérdést szereti a legkevésbé.
- Ne tereld a beszélgetést a gyerek számára kellemetlen témák felé. Nem a közös étkezés annak az ideje, amikor tanulmányi vagy viselkedési problémákat beszéltek meg.
- A vicces témák lehetnek felüdítőek, de a vicc tárgya nem lehet a gyerek. Ha ő magáról mond valami vicceset, akkor azon persze illik nevetni, de ez ne forduljon gúnyolódásba.
- Ne erőltesd, hogy mennyit egyen a gyerek!
- Tehetsz igen enyhe megjegyzést, ha valamit egészségesebbnek tartasz, de ne térj rá vissza ezerszer.
- Ne legyen nálad mobiltelefon, és ha csörög, ne menj oda a telefonodhoz! Ezzel mutass jó példát, ha egy idő alatt el akarod érni, hogy ő se hozza telefonját az asztalhoz.
- Szerencsés, ha nem marad egész végig az étkezés, főzés, sütés a fő téma.
A gyerekeknek nagyon sok olyan témája lehet, ami nem a felnőttek világa, és ezért mi alig értjük, miről van szó. Ilyenkor magyaráztasd el magadnak, mert a gyerekek szívesen tanítanak. Legalább az alatt az idő alatt nem kell attól félniük, hogy felnőttek tartanak nekik „kiselőadást”.
Novák Ferenc
társ a nevelésben
Megosztom a Facebook-on