A gyereknap rövid története

Olvasási idő:2 perc

Ki gondolná, hogy egy ideig több gyereknap volt, még ha nem is úgy, ahogyan arra a gyerekek vágynak? Hol is tartották az elsőt?

Sok mindenre büszkék lehetünk Európában, de az első gyereknapot nem a „fejlett nyugaton” tartották, hanem talán meglepő módon Ankarában, Törökországban. (Ez az állítás egy elterjedt vélekedés, de lesz még itt meglepetés.) Amúgy az első gyereknap nem akármilyen céllal jött létre, és az ötletet és a megvalósulást a gyerekek mélységes tisztelete is övezte.

Mustafa Kemal Atatürk - A gyermeknap kitalálója — *^{Mustafa Kemal Atatürk – A gyermeknap kitalálója}*

A törökök nagy államférfija Mustafa Kemal Atatürk kezdeményezte. Ő nem mellesleg úgy vonult be a történelembe, mint aki véget vetett a szultánok korának, kivívta a függetlenséget és megalapozta a Török Köztársaságot. Törökországban 1920. óta április 23. a gyermekek napja, és egyben a törökök függetlenség napja. A két ünnep azért esik egybe, mert Atatürk szerint a gyerekek képviselik a jövőt, és így nekik kell megőrizniük a szabadságot és a függetlenséget.

Van több gyereknap?

Szerencsére nemzetközi térben manapság kevésbé átpolitizált a gyermeknap, miközben nagyon is érthető, hogy megszületésénél az előbbi szempontok is szerepet játszottak. Több országot érintő módon először 1925-ben tartottak gyereknapot Genfben a Gyermekjóléti Konferencián. Ekkor arról határoztak, hogy a gyereknap június 1-jén legyen.

Ez tehát egy újabb időpont, ami még mindig nem esik egybe az általunk megszokottal, ami május utolsó vasárnapja. Magyarországon 1950. és 1953. között június első vasárnapján tartották. 1954-től kezdve minden évben május utolsó vasárnapján tartották, és így történik manapság is.

A döntéshozók ezzel azt is biztosították, hogy a gyereknap munkaszüneti napra essen. Ez meglehetősen fontos, hiszen milyen gyereknap lenne az, amikor anya és apa dolgozik, miközben a nap a gyerekek fontosságáról és az ő megbecsüléséről szól?

Magyarország az első?

Minden tisztelet Atatürknek, hiszen Genfben tőle vették át a példát nemzetközi szinten, de Magyarországon már 1906-ban is tartottak gyermeknapot. Ekkor alapították meg főként arisztokrata hölgyek az Országos Gyermekvédő Ligát, aminek tagjai körlevelet írtak az akkori vármegyékhez azzal a kéréssel, hogy minden évben tartsanak gyermeknapot.

1953-ban a genfi központú Nemzetközi Gyermekjóléti Unió kétnapos fesztivállal hívta fel a figyelmet a gyerekek jogaira. A gyereknap akkor fejlődött igazán nemzetközi szintre, amikor 1954. november 20-án ugyanitt az ENSZ Közgyűlése elfogadta az Egyetemes Gyermeknap létrehozásáról szóló 836 (IX). határozatot.

Gyermeknap vagy gyereknap?

Senki sem érti félre, ha ezt a napot gyereknapnak vagy gyermeknapnak nevezik, mindkettő használható, de a helyesírási szótárak általában a gyermeknap formát tartalmazzák. A nemzetközi döntésre hivatkozva a fordítások is így említik: Egyetemes Gyermeknap. Amikor erről a napról van szó, azt kisbetűvel kell írnunk, mert a magyar helyesírás szabályai szerint az ünnepeket kis kezdőbetűvel írjuk.

A gyereknap története azonban csak formalitás ahhoz képest, hogy bár fontos egy ilyen ünnepi alkalommal évente felhívni a figyelmet a gyerekekre, és ők is várják ezt a napot, a gyerekek megbecsülését azonban a velük való személyes törődésen, játékon, oktatáson, sporton és művészeteken keresztül 365 napban illene gyakorolnunk.