Sokan azt gondolják, hogy amikor a gyerek azt mondja „Anya, miért?”, akkor kérdez, pedig ez csak egy a négy lehetséges indíttatás közül. Nem ugyanolyan válaszokat igényel a gyerek, mert a helyzetek különböznek és a gyermek célja sem ugyanaz minden ilyen esetben.
Vannak, akik óriási türelemmel és lelkesen válaszolgatnak még akkor is, amikor már régen megválaszolták a kérdést. A gyerek pedig, mintha nem kapott volna választ, ezt mondja: „De Anya, miért?”
Másoknál hamarabb „elszakad a cérna” és kissé rosszallóan igy reagálnak: „Az előbb már megmondtam!”
Felmerül a kérdés, meddig kell bírni a folyamatos válaszadást, amikor a gyerek ugyanarra kérdez rá, amire már válaszoltunk? Másrészt mit tegyünk, ha a válaszunkra vonatkoztatva tovább megy, és minden válaszunkban talál valamit, amire ismét rákérdezhet?
A gyerek kérdéseinek célja
Egy felnőtt általában akkor kérdez, amikor válaszra van szüksége, a gyerekek azonban többféle egyéb céllal is kérdeznek. Ezekre a szülőnek különböző módon kell válaszolnia, mert ha nem ezt teszi, akkor könnyen felbosszanthatja a gyereket és saját magát is. Márpedig sok szülő szégyelli magát amiatt, hogy néha türelmetlen a gyerekkel. Négy lehetséges ok, amiért a gyerek kérdez:
- Valamit nem ismer, nem ért
- Valamivel nem ért egyet
- Figyelmet szeretne
- Öntudatlan kérdések
Ezek közül csak az első olyan, amikor valódi kérdésre valódi válasz a célravezető megoldás. A második már kissé eltér ettől, a utolsó kettőt pedig teljesen másként kell kezelni, mert ezekben az esetekben egyáltalán nem fontos számára a válasz tartalma. Válaszolni persze ekkor is fontos. Vegyük sorra ezeket!
Valamit nem ismer, nem ért
Azt mindenki tudja, hogy amikor a gyerek nem ért valamit, akkor a korának, szókincsének, megértése szintjének megfelelő szavakat használva a lehető legpontosabb olyan választ kell neki adni, amit megért. Válaszunk általában nem lehet szokványos, mert a felnőtteknek szánt válaszok tele lehetnek olyan szavakkal és kifejezésekkel, amelyek további magyarázatra szorulnak.
A leggyakoribb hiba az, amikor a szülő egy rövid, de lényegre törő válasz után nem ad időt a gyereknek arra, hogy az felfogja a válasz lényegét. Persze vannak esetek, amikor a tényleges válasz előtt előbb más dolgokat kell elmagyaráznunk, mielőtt a lényegre térhetnénk. Ezzel nincs semmi baj, de a lényeget követően ne kezdjük azonnal másképpen is elmondani, jobban megvilágítani.
Adj időt a gyereknek ahhoz, hogy létrehozhassa saját elméjén keresztül annak másolatát, amiről beszéltél!
Ezt te még nem értheted!
Csak akkor adj alaposabb, bővebb vagy újabb magyarázatot, ha azt látod, hogy az első válasz érthetetlen volt számára. A leggyakoribb hiba tehát a túlmagyarázás. A legnagyobb azonban az, ha nem válaszolunk, vagy ha azt mondjuk neki, hogy „Ezt te még nem értheted!”
Minden valódi kérdésére létezik olyan válasz, ami a gyerek szintjén megérthető.
Ehhez persze néha le kell mondanunk a felnőttes, minden vonatkozásban kimerítő, precíz válaszról. Ha magad sem tudod a választ valamire, akkor azt nyugodtan mondhatod neki, hogy „Nem tudom, de megkérdezem majd valakitől, és elmondom majd neked.”
Valamivel nem ért egyet
Néha egyáltalán nem a válasz a lényeg, amikor azt mondja, „Anya, miért?” Van kétféle helyzet, amikor nem ért egyet valamivel és azért tesz fel kérdést. Ezek hasonlítanak a költői kérdésekre, amelyek nem igényelnek választ, hiszen nyilvánvaló a válasz.
Az egyik helyzet az, amikor megfigyel vagy hall valamit, amiről tudja, hogy nincsen rendben. Ez általában másvalaki tettéről, viselkedéséről szól. Például amikor egy részeg embert lát dülöngélni az utcán. Anyukája azt mondja: „Sajnos sokat ivott az az ember.” A gyerek pedig így „válaszol”: Anya, miért?
Valójában ez inkább kijelentés a részéről, amivel helyteleníti, ahogyan az az ember viselkedik. Ezért ilyen helyzetben a szülői válassza akkor a legmegnyugtatóbb a gyerek számára, ha azt nyugtázza, hogy helyes az észrevétele. Például: „Igen kislányom! Sajnos rossz példát mutat a bácsi!”
Figyelmet szeretne
A gyerek a kérdésével néha csak figyelmet szeretne. Ilyenkor ahhoz hasonló a gyerek célja, mint amikor azt mondja: „Fogd a kezem!”. Egyenértékű ez azzal, amikor arra kér, hogy „Ülj ide mellém, az ágyam szélére!” Szavakban valóban hangozhat úgy, hogy „Anya, miért?”, de a gyerek valójában csak figyelmet szeretne.
Ehhez hasonló, amikor az előbb még tényleg volt egy valódi kérdés, a gyerek pedig már megkapta rá a választ, de ő folyamatosan csak visszakérdez: „Anya, miért?”
Ekkor már ne erőltesd magad újabb értelmes válaszok kigondolásával, mert nem a válasz, hanem szülei figyelmének megszerzése a célja. Ekkor nyugodtan elterelheted a témát valamire, amiről tényleg beszélgetni vagy mesélni lehet, és közben valóban figyelmet adsz a gyereknek.
Öntudatlan kérdések
Öntudatlanul olyankor kérdez a gyerek, amikor beteg, álmos, fáradt, valamilyen módon kimerült. Például ilyen állapotában azt mondod neki, hogy „Most szépen levesszük a kabátodat.”, amire ő így reagál: „Anya, miért?”
Megválaszolhatod az ilyen kérdését egy konkrét magyarázattal, de valószínűleg nem sokat érsz el vele. Ekkor ugyanis nincs a részéről elvárt válasz, ez csak amolyan udvarias jelzés a részéről, hogy „ébren vagyok”.
Annak ellenére, hogy a szülő ilyenkor tapintatosan beszél a gyerekhez, valójában jobban tenné, ha egyáltalán nem szólna hozzá, ha nem a gyerek kezdeményezte ezt. Az ilyen beszélgetéseknek ugyanis nem aktív résztvevője a gyerek, és csak összezavarnánk azzal, amit mondunk. Öntudatlanságában sokféle gondolat, kép váltakozhat az elméjében. Semmi szükség arra, hogy „kívülről jött” szavakkal keverjük ezeket össze. Hagyjuk inkább elcsöndesedni, elaludni, amikor amúgy is ez a gyerek iránya.
Utószó
A gyerek kérdéseinek itt említett négyféle esetét sok szülő automatikusan jól kezeli. Nem azért bontottam ki ezt a témát, mintha ezzel kapcsolatosak lennének a legnagyobb nevelési hibák. A kérdések ilyen finoman szétválogatott kezelése inkább a nevelés felsőfokát jelenti, és azok értik meg a legjobban, akik amúgy is viszonylag jó kommunikációt tartanak fenn gyermekükkel.
Novák Ferenc
társ a nevelésben
Megosztom a Facebook-on
FELIRATKOZOM a Gyereknevelési Levelekre
