Néhányan kapásból azt mondanák, hogy ha rendetlen a gyerek, akkor csak nézz körül a szülei szobájában, pedig nem ez a fő probléma. A példamutatás persze valóban fontos, de nagyon sok olyan szülőnek is rendetlen a gyereke, akinek a lakása csillog-villog a tisztaságtól és a rendtől. (2 hete kérte ezt a témát a Gyereknevelési Levelek egy kedves olvasója.)
Vegyük hát sorra az okokat, majd a megoldásokat arra az igen sok szülőt zavaró problémára, hogy a gyereke körül állandó a rendetlenség! Ahhoz azonban, hogy egy megoldás érthető legyen, amit a szülő a gyakorlatban is használhat, mégiscsak meg kell ismerkedni a rendetlenség okaival.
Amikor még jól mentek a dolgok
Talán még csak öt éves a gyerek, de az is meglehet, hogy már tinédzser. Ettől függetlenül a rendetlenség gyökerénél ugyanazokat a dolgokat találod meg, és ezek sok más nevelési problémához hasonlóan főleg a másfél és négy éves kor közötti időkből származnak. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne utólag rendbe hozni.
A két éves gyerekre nem nagyon mondjuk, hogy rendetlen. Inkább úgy tekintünk rá, mint aki még nem tud rendet tartani. Ezt a szülők általában elfelejtik, mert azóta már annyi éven át torpantak meg a gyerek szobájának ajtajában elszörnyülködve azon az összevisszaságon, amit odabenn láttak. Akár hány éve is tart azonban a rendetlenség, az elején biztosan nem így mentek a dolgok.
Nem rendetlen a gyerek
Amikor a gyerek már tud járni, ügyesen fog a kezével, és alapvetően biztonságosan koordinálja a testét, akkor a szülők általában bevonják őt abba, hogy együtt pakolják el azokat a játékokat, amiket elővettek. Később pedig evőeszközöket, sporteszközöket, használati tárgyakat tesznek együtt a helyükre a lakásban, házban, udvaron.
A gyerekek eleinte szívesen működnek együtt ilyesmiben, már csak azért is, mert ezek közül sokféle tevékenységet felnőttesnek találnak. Az ilyen tennivalók egy részét együtt végzi a szülő a gyerekkel, de jól teszi, ha ad neki olyan feladatot is, amit a gyerek egyedül is szívesen megcsinálna.
A gyerek akkor lesz rendszerető, ha megtanulja, hogy elpakolni tárgyakat nem egy külön tevékenység, hanem egy folyamat vége, vagy utolsó szakasza. A teljes folyamat például ez: elővesszük a játékot, játszunk vele, majd a helyére tesszük. Ez persze így nem mondható el egy kétévesnek, ezért máshogyan gyakoroljuk be vele. A hangjegyzetben, ami elérhető a cikk végén, elmondom hogyan. Most azonban térjünk rá arra, hogy mit rontottunk el, ha rendetlen a gyerek.
Rendetlenségre nevelés
Mivel a gyerek nem születik rendetlennek, valamit nekünk, szülőknek vagy nagyszülőknek is el kellett rontanunk ahhoz, hogy rendetlenné váljon. Nem azért kell szembenéznünk azzal, ami a mi részünk volt ebben, hogy most sajnálkozzunk a múlton, hanem azért, hogy ne hibáztassuk a gyereket. Ha ugyanis állandóan csak hibáztatjuk őt a szobájában lévő rendetlenség miatt, akkor kialakul egy rossz „játszma”. Ebben a szülő és a gyerek is állandóan ugyanazt a szerepet játssza, de semmi sem változik. Az ilyen játszma olyan, mintha sosem érne véget.
A következő gyakori nevelési hibák csökkentik a gyerek rendszeretetét
- Nem tanítottuk meg arra, hogy mindennek helye van
- Rendet teszünk helyette, mert úgy gyorsabb vagy tökéletesebb
- Nem engedjük elpakolni, mert sietnünk kell valahová
- Elégedetlenek vagyunk azzal, ahogyan ő csinált rendet
- Elfogadott vagy megdicsért rendetlenség
- A korához képest túl hosszan foglalkozunk vele, és ezért lankad a figyelme
- Túl gyakran félbehagyunk játékokat vagy más közös tevékenységeket
A rend szeretete helyrehozható
Ha nagyon le akarnánk egyszerűsíteni a megoldás ismertetését, akkor egy mondat is elég lenne: Tedd egy ideig türelmesen a fordítottját annak, ami a hét nevelési hibában található!
Ahhoz képest, hogy milyen hosszú ideig tartott mire rendetlenné vált, meglepően kevés ideig kellene csak mellőzni ezeket a hibákat, hogy megforduljon a folyamat, és a gyerek végül alapvetően rendet tartson maga körül. Nem maradunk meg „egy ilyen” tanácsnál, de te tudod, hogy ez működne, s csak akkor nem, ha nem tudnánk következetes lenni ebben.
A bűvös 2 hetes határ egyébként itt is érvényes. Egy négy éves kor körüli gyereknél legfeljebb 2 hét alatt elérhető, hogy elpakoljon maga után. Lehet ez akár csak 3 nap is, de a gyerekek és a helyzetek nem egyformák. 6 éves korban 4 hét, tinédzsereknél pedig akár három hónap is szükséges lehet az eredményhez.
Most azonban nézzünk egy technikát, ami jelentősen gyorsíthatja a rend szeretetét, pedig nem tartalmaz olyat, hogy „lyukat beszéljünk” a gyerek hasába arról, hogy milyen fontos is a rend. Ha játsszátok párszor, akkor ezzel jól begyakorolhatjátok, hogy mindennek saját helye van, de az is elérhető, hogy kiéleződjön a gyereknek az a képessége, hogy akkor legyen elégedett, ha a dolgok a helyükön vannak.
Játssz a gyerekkel „Zűrzavart”!
Rendcsinálósnak is nevezhetnénk, de akkor nem lennél vele népszerű. Négy változata van, és mindenképpen az egyszerűbbel kezdjétek! Menjetek a lakásban vagy a házban egy olyan szobába, amelyikben rend van, mert te korábban alapos rendet csináltál.
Az olyan helyiség a legjobb, amiben sok tárgy van. Elmondod a gyereknek a játékszabályt. Ezután arra kérded, hogy nézzen körül alaposan a szobában, mert amikor visszajön valami nem ott lesz, mint eddig, és az a feladat, hogy rámutasson arra a tárgyra. Ha már jól körülnézett, akkor megkéred, hogy menjen ki egy kicsit. Ekkor megfogsz egy tárgyat, és átteszed valahová máshová a szobában. Ezután behívod őt, és megkérdezed, hogy „Mi nincs a helyén?”
Ha kitalálja, akkor kapjon valami jelet, például színes korongot vagy kártyalapot, amiből mondjuk nyolcat vagy tízet kell összegyűjtenie ahhoz, hogy nyerjen. Ha kitalálta, akkor kérd meg, hogy tegye vissza a helyére. Ha nem tudja, hogy te honnan tetted át új helyre, akkor mutasd meg neki, hogy hol volt.
Második fokozat
Ha már nagyon jól megy neki a játéknak ez az első fokozata, akkor már csak olyankor kapjon korongot, ha nem csak kitalálta, hogy mi került át, hanem a helyére is tudta tenni, tehát oda, ahol volt. Ha már összejött a megállapodás szerinti korong mennyiség, akkor persze kaphat valami apróságot, egy általad jónak látott valódi „nyereményt”.
Ha egy gyerekkel játszod, akkor megteheted, hogy miután kitalált egyet, azután ő tesz át valamit más helyre, és neked kell kitalálnod. Így felváltva sokkal jobb szórakozás, mintha mindig ő csinálná. Ha van közel hasonló korú testvére, akkor játszhatják ketten. Arra azonban ügyelni kell, hogy a korának megfelelő nehézségen játsszátok, és sikerélményük legyen.
Harmadik fokozat
A játék harmadik fokozata az, hogy nem egy, hanem kettő tárgy nincs a helyén. A negyedik fokozat nem az, hogy tovább növeljük a helyükről elmozdított tárgyak számát, hanem az, hogy egy tárgyat elforgatunk. Ebben az esetben tehát a helyén marad, de láthatóan másként mint eddig. Ez a legutóbbi akár még tíz évesekkel is játszható anélkül, hogy túl gyerekesnek találnák. Kisebbek számára viszont nehéz lehet.
Nem rajongok az elektronikus kütyük gyerek által való használatáért, de ha már egyszer van mobiljuk, akkor a „Zűrzavar” játék egyik lehetséges változata az, hogy a gyerek segítségül hívja a mobiltelefonját is. Ez annyit tesz, hogy lefényképezheti a szobát mielőtt kimegy, és amikor visszajött, akkor a kép segíti őt a különbség megtalálásában. Ezt legfeljebb az elején lehet megtenni, ha úgy találnád, hogy túl nehéz még számára emlékezetből rájönni, hogy mi nincs a helyén.
Közel a megoldás
Ha ezt játsszátok 3-4 alkalommal, akkor utána érdemes helyszínt változtatni lehetőleg így: Csináljatok közösen rendet az ő szobájában, és ott játsszatok. Újabb 3-4 különböző napra eső játék után már valószínűleg a helyén lesznek a dolgai a szobájában, de csak akkor, ha nem vársz csodát ettől az egy játéktól, hanem te magad száz százalékban rendet tartasz a lakás összes más helységében.
Ha még ekkor sem kezdene el saját maga rendet tartani, akkor kezdjetek el „Mit vitt el a rablót” játszani. Szerintem a neve alapján ki tudod találni, hogyan játsszátok ezt.
Rend és a gyerek tulajdona
Van egy alapvető dolog, amit azért nem említettem idáig, mert megint csak nem szerettem volna tanulmány méretűvé duzzasztani a témát. Ez pedig az, hogy a rend és rendetlenség témája komolyan összefonódik azzal is, hogy mennyire becsüli a gyerek a tárgyait, és mennyire vannak azok rendben. Összefügg a birtoklás képességével, és még azzal is, hogy miként tud majd tulajdonnal és pénzzel bánni, amikor felnő. Ugye érthető, hogy ez azonban már egy újabb nagy téma lenne?!
Barátsággal:
Novák Ferenc
társ a nevelésben
Megosztom a Facebook-on
Rend a gyerek szobájában – rövid videó
Technikák kisgyereket nevelők számára és egy végső megoldás tinédzserek szüleinek.
FELIRATKOZOM a Gyereknevelési Levelekre
