A szülők többsége nem tölthet korlátlan mennyiségű időt a gyerekeivel.

Ez sokaknak lelkifurdalást okoz, pedig van pár lehetőség arra, hogyan legyünk akár ugyanannyi, akár egy kicsivel több idő birtokában, de sokkal elérhetőbbek és hasznosabbak a gyerek számára.

Nem jó, vagy legalábbis később nem lesz jó szülőként arra ébredni, hogy életünk nagy részében dolgoztunk a munka öröméért vagy csak a megélhetésért, de közben alig volt időnk megélni gyermekünk hétköznapi örömeit, fejlődésének apróbb és nagyobb pillanatait. Ha még a gyereknevelés elején tartasz, és pontosabban szeretnéd előre megismerni azt az érzést, amit jó elkerülni, akkor olvasd el Harry Chapin versét versét, melynek címe: Üres bölcsőt ringat a Hold fénye.

A gyerek boldogsága persze nem feltétlenül a vele töltött idő mennyiségén múlik, de ha valaki úgy érzi, hogy nagyon keveset van a gyerekkel, akkor ezen nyilván változtatnia kell. Az idő növelésén túl azonban vannak további lehetőségek is, amelyek apa vagy anya rendelkezésére állnak. Némelyik nagyobb jelentőségű, míg mások apró trükkök. Ezek mégis nagyban hozzájárulhatnak a gyerek öröméhez.

Félreértett koncentráció

Jóformán minden családi magazinban, ahogyan itt, a Gyereknevelés oldalain is, írtak már arról, hogy ha a szülőnek az élet sok területén kell egyszerre helytállnia, akkor kézenfekvő, hogy törekedjen a gyerekkel együtt töltött idő minőségének javításán.

Minőségi idő. Divatos arra tanítani a szülőket, hogy amikor a gyerekkel játszanak, akkor tegyék félre a mobiltelefont, ne foglalkozzanak mással, hanem csak a gyerekre koncentráljanak. Ezek a praktikus tanácsok amúgy hasznosak, és szép dolog, hogy a gyerek oldaláról közelítik a gyerekkel való együttlét fontosságát, de érdemes ezt megnézni a szülő szemszögéből is.

Ha a szülő úgy érzi, hogy máshol kellene lennie, mással kellene éppen foglalkoznia, akkor teher lehet számára a gyerekkel való együttlét, akkor kifejezetten erős koncentrációra lehet szüksége ahhoz, hogy a gyerekre figyeljen, s ebben az esetben ez többnyire nem is százszázalékos. Ezt a gyerek is érzi és a felnőtt sem boldog.

A gyerekkel töltött idő akkor a leggyümölcsözőbb a számára, ha a szülő is örömnek éli meg.

Ha kifejezetten koncentrálnia kell, akkor a szülő nincs abban a helyzetben vagy állapotban, hogy teljes értékű legyen a gyerek számára. Itt most nem arról a koncentrációról van szó, amit közös tanulás során használunk feladatok megoldásához. Nem is arról, ami természetesen szükséges sport közben vagy egy társasjáték játszásakor. Ez inkább lelki erőfeszítés, erőltetés, ami ebben az értelemben csak félreértett koncentráció.

Igazságtalanság a szülővel

Mint szülő, a fentiek egy részét igazságtalannak érezheted. Jogos, hiszen nem olyan civilizációban élünk, ami elénk teríti a gondtalanság szőnyegét, hogy azon azután oda sétáljunk, ahová csak akarunk, akkor amikor akarunk, például játszani a gyerekhez, s közben semmi más „elvárás” nem pályázik az időnkre.

Különböző élethelyzetekben lehet valaki a családjával, miközben ezeket a sorokat olvassa. Talán az életszínvonalától függetlenül vagy éppen az anyagi terhek szorításában nagyon is a munkahelyére, üzletére koncentrál. Talán szeretne sportolni, a barátokkal lazítani, belekezdeni valami régóta megvalósításra váró tervbe, … és még sorolhatnánk.

Mindezek mellett teljesen természetes, ha az ember azon veszi észre magát, hogy többet kellene a gyerekkel töltenie – leszámítva azt, hogy (leggyakrabban) az anya, az első két-három évben szinte csak a gyereknek él – ami egyben egy másik probléma, amit nem itt részletezünk.

A gyerekkel töltött idő értéke

Nagyon gyakorlatias lenne, ha itt egy részletezés következne arról, hogy mit játsszunk a gyerekkel. Pontosan a „civilizált ember” fenti elfoglaltságai miatt azonban nem ez a legfontosabb, hanem egy nézőpont, amit érdemes megfontolni. Nem valami új dologról van szó, de érdemes megállnunk ennél egy percre:

A gyerek nem csak egy éppen kibontakozó önálló személyiség, hanem egyben a mi kinyújtott kezünk és üzenetünk is a távoli jövő számára.

Ez szinte regénybe illő és talán túl rózsaszínű, de kétségtelen, hogy ha valaki alaposan megízleli ezt a gondolatot, akkor azt legalább kis mértékben megérinti valamiféle halhatatlanság érzése. Mégsem ezért hangsúlyoztam, hogy ki egy gyerek, hanem azért, mert ha valaki ezzel a nézőponttal kezd bele valamibe a gyerekkel, akkor sokkal könnyebb lesz teljesen rá figyelnie és közben figyelmen kívül hagynia az élet más egyidejű elvárásait.

Vegyük gyakorlatiasabbra!

Mégis mit tehetünk, hogy a fentieket minél könnyebben megvalósíthassuk? Először is jól tesszük, ha nem pazaroljuk az időnket túl sok lelkifurdalásra, hanem cselekszünk. Mivel „lelketlenek” úgysem olvassák ezt, ezért biztos vagyok benne, hogy neked mond ez valamit.

• Tedd annyira tervezetté a mindennapjaidat, hogy a különböző tevékenységeiddel töltött idők ne csússzanak egybe.
• Tudj róla, hogy amibe belefogsz, annak akkor van vége amikor készen van! Önmagában nem az idő az értékes, hanem az a változás, amit az alatt létrehozol.
• Ne halogasd a teendőidet, hanem igyekezz valamit azonnal elintézni, amint lehet.
• Szabadíts fel időt! Ne vállalj be mindent csak azért, mert meg tudnád csinálni. Nézd meg, hátha van valami szokásos, de felesleges dolog az életedben, amit be lehet fejezni.
• Teljesítsd a gyereknek tett ígéreteidet is, legrosszabb esetben pedig őszintén közöld, ha nem megy, és nyújts cserébe bőséges „kárpótlást”.
• A gyerekkel együtt megélhető élményeket ne próbáld ajándékokra váltani!
• Amikor a gyerekkel vagy, legyen távol tőled vagy kikapcsolva a mobiltelefonod, tableted és számítógéped!
• Mindenkiben benne lakozik még a saját gyerekkora, engedd meg magadnak, hogy átéld újra a gyerekkor örömét, amikor vele játszol.
• Szeresd a párodat! Ne csak ezért, de a gyereknevelés is örömtelibb együtt!

Ez a felsorolás bizonyára bővíthető, de ahhoz mindenképpen hozzásegít, hogy amikor a gyerekkel vagy, akkor a figyelmedet ne vonja el a körülötted esetleg felgyülemlett tennivalók sokasága.

Biztatás

A boldogabb család és boldog gyerek irányába mutató lista pontjait gyakorolva néha elbukhatunk. Jobb azonban tisztán látni, Végzetesebb lenne azt hinni, hogy mi magunk mindenben fedhetetlenek vagyunk. Ha elbukunk néha, de látjuk ezt, akkor javíthatunk rajta. Ezért ne keseredj el azért, mert néha nem sikerül megfelelni.

A maximalizmus nem hasznos, hanem csak az örök elégedetlenség forrása.

A tökéletességre törekvés viszont egyáltalán nem egyenlő a maximalizmussal. A fentiek ezért csak tanácsok, melyek segíthetnek, nem pedig külső elvárások veled szemben.

A gyerekek boldogságához amúgy nem kellenek feltétlenül nagy produkciók. Igen, szeretik az ugrálóvárat és a csúszdaparkokat, meg az ajándékokat is, de vannak családok, melyek ezeket anyagilag csak ritkán engedhetik meg maguknak, és a gyerekek mégis virulnak. Ha sikerül tényleg a gyerekkel lenned, amikor vele vagy, nem pedig fejben egészen máshol járni, akkor azt tapasztalod majd, hogy a gyerek megértő lesz veled a legtöbb alkalommal, ha ezt mondod neki: „Anyának (vagy Apának) most más dolga van.”

Azt kívánom neked, hogy a gyerekkel vagy az egész családdal együtt végzett társas és más játékok, tanulás, saját történetek mesélése, olvasott vagy kitalált mesék, sportok, kirándulások és még ki tudja mi minden más közös tevékenységek során élj meg olyan örömöket, melyek nélkül az élet bizonyára hiányosabb volna!

Novák Ferenc
társ a nevelésben

FELIRATKOZOM a Gyereknevelési Levelekre

Hangjegyzet – A gyerekre szánt idő értéke

Meghallgatásához kattints a narancssárga lejátszó ikonra! Ennek a gyereknevelési előadásnak a hossza 18 perc.

A szerző

Novák Ferenc

Tanár, pedagógiai viselkedéskutató, szülők és pedagógusok gyereknevelési trénere, aki gyakorlatias tanácsaival készít fel gyermeknevelési nehézségek megoldására. Videóival, írásaival és konzultációival, iskolai és konferenciákon tartott előadásaival egyszerre az értékrend alapú és egyben humánus gyereknevelés elkötelezettje.