A felvételi stressz stresszel az a baj, hogy az a diák, aki stresszel, kevésbé tud úrrá lenni a probléma felett.. Ez a probléma ugyanis lehengerli őt. Nem olyan, amiről úgy gondolja, hogy képes a megoldására. Ettől ő kisebbnek és képtelennek érezheti magát.
A felvételi stressz két oldalán
A felvételi stressz két irányban is létezhet. Stresszelhet a gyerek és a szülő is. Több közös okuk is lehet erre. Az egyik az, hogy nem tűnik számukra megoldhatónak vagy könnyen megoldhatónak a felvételi. Ilyen és hasonló kérdések kavarognak bennük:
- „Elég lesz az idő a felkészülésre?”
- „Ki segít majd a gyereknek felkészülni, ha mi nem értünk a tantárgyhoz?”
- „Mi lesz, ha leblokkol a gyerek felvételi közben?”
- „Vajon elég lesz a pontszám?”
- „Jó helyre jelentkeztünk, nem kellett volna gyengébb vagy erősebb helyre jelentkezni?”
Ezek csak példák a sok-sok kérdés közül, melyekre feltevésük pillanatában nincs is válasza a szülőnek, s éppen ezért igencsak alkalmasak arra, hogy növeljék az aggodalmat és végül lehengereljék őt. Ebből azután számos más feszültséggel teli gondolatuk keletkezhet. Ezek mindegyike további olyan jövőbeli probléma, aminek ma nem látják a megoldását.
A szülő aggodalmai könnyen átragadhatnak a gyerekre, mert a gyerekeknek jó a „radarjuk” ahhoz, hogy megérezzék a szülő félelmeit. Mivel a gyerek stresszes állapota rontja a sikeres felvételi esélyét, ezért érdemes annyira minimum szintre csökkenteni, hogy ne hasson érdemben az eredményre.
A szülőnek tehát jól jönnek olyan nézőpontok és megoldások, amelyek nála csökkenthetik a stresszt, mert akkor nem lesz mit továbbadnia a gyereknek. A gyerekek általában nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget a lehetséges kudarcnak, amíg a szüleiken nem látják azt a drámát, amit a lehetséges kudarcról való elmélkedés okoz náluk.
Felvételi stressz a gyereknél
Attól még, hogy a stressz ragadós, tehát átveheti a gyerek a szülőtől is, attól még a gyerek maga is lehet saját stresszének forrása. Tudja, hogy van tét, tudja, hogy megmérettetik, és nem lesz ott más, aki segítsen, hanem neki kell megfelelő teljesítményt nyújtania. Nem csak az az elvárás lehet stresszes számára, amit a szülő fogalmaz meg, hanem az is, amit saját maga táplál önmaga felé.
Összességében elmondhatjuk, hogy ha segítünk a szülőnek abban, hogyan csökkentse gyermeke és saját bizonytalanságát, negatív érzéseit a felvételivel kapcsolatban, akkor azzal a gyereknél kétszeresen is csökkenhet a stressz nyomása.
Ahogyan két stresszes ember gerjesztheti egymásnál a stresszt, szerencsére fordítva is működik: két nyugodtabb személy növelheti is egymás nyugalmát.
Múlt és maximalizmus
Ha már csak pár hónap van hátra a felvételiig, akkor felesleges azon rágódni, hogy mit ronthattunk el a gyereknevelésben korábban, ha mára különösen izgulóssá vált a gyerek. Legalább azonban a felvételiig hátra lévő időben abba kell hagyni a gyerekkel szembeni túlzó elvárásokat.
Azok a gyerekek, akiken állandóan és teljes körűen számon kérik teljesítményüket, könnyen stresszessé válhatnak, mert maximalista elvárásoknak képtelenség megfelelni. Itt most azokról a gyerekekről van szó, akiknek a szülei néhány négyes osztályzatot is nehezen tolerálnak. Ha azonban egy ilyen szülőnek most felvételi előtt áll a gyermeke, akkor nem segíti ki az, hogy nem kellett volna kisgyermekkorban akkora ügyet csinálni egy-egy elejtett pohárból. A maximalista gyerek egy teljesen más téma, róla is találsz elemzést és technikát a Maximalista gyerek című írásban.
Vedd le a gyerekről a terhet!
A felvételivel, a továbbtanulással kapcsolatban érdemes levenni a gyerekről az általa elviselhetetlennek tűnő terheket. Azt jelenti ez, hogy ne legyenek elvárásaink, és a gyereknek se legyen célja a felvételivel? Természetesem nem erről van szó, hanem a helyes arányokról.
Ha egy futónak nem lenne célja a versenyzéssel, akkor valószínűleg abbahagyná a futást. Talán nem reális számára, hogy bajnok legyen, de van valamilyen célja azzal, ha fut. Ha egy ilyen versenyző edzője lennél, akkor a képességeihez, lehetőségeihez képest nem fogalmaznál meg számára és vele kisebb célokat, mint ami méltó hozzá és a helyzethez.
A gyereket nem stresszeli egy cél, ha ismeri a hozzá vezető utat és végrehajthatónak látja az úton megteendő lépések számát és méretét!
Ezzel szemben az ismeretlentől, a bizonytalantól, a végrehajthatatlantól, a kudarctól való félelem stresszt hoz létre. Ez az a négy dolog, amivel kapcsolatban le kell venni a gyerek válláról a terhet, ha sikeres felvételit szeretnénk. Ezt nem a felvételi előtt egy nappal tesszük. Akkor már késő!
Mikor és hogyan csökkentsük a stresszt?
Jó esetben már az iskola kiválasztásának időpontja körül el kell kezdeni a gyerekre nehezedő nyomás csökkentését. Neki már az is sok lehet, hogy valami új jön, az eddigi megszokott élete helyett. Ekkor még szó sincs arról, hogy milyen teljesítmény lesz elég a sikeres felvételihez.
Egy új iskolával kapcsolatban az ismeretlen tényezők csökkentése a cél. Milyen egy ilyen iskola? Miben más ott az élet összehasonlítva az eddigivel? Ezen segít az iskola látogatás, valamint találkozás és beszélgetés olyan gyerekkel, aki oda jár.
Helyezd a hangsúlyt arra, hogy megismerje, milyen pozitív oldala lenne számára annak, ha oda járna. Vigyázat! Ne azt hangsúlyozd, hogy számodra, mint szülő számára miért lenne jó. Ez utóbbi növeli a stresszt. Ha a gyerek azt érzi, hogy a szülei miatt kell bejutnia abba az iskolába, akkor ez növeli a rá nehezedő terhet. Ekkor ugyanis másoknak kell megfelelnie.
Minél több, rajta kívül álló elvárásnak kell megfelelnie, annál nagyobb a felvételiző gyereken a stressz!
Megfelelés
Ha úgy biztosítod a gyereket arról, hogy a szereteted mértékét egyáltalán nem befolyásolja a felvételi, hogy ő ebben teljesen meg tud bízni, akkor nagy lépést tettél az ő nyugodtabb felvételije felé. Ezzel csökkentheted annak esélyét, hogy felvételi közben afelé kalandozzanak a gondolatai, hogy mi lesz, ha nem tud megfelelni az elvárásoknak. A gyerek szeretné ugyanis, hogy a róla alkotott pozitív kép megmaradjon. Ha pedig ennek elvesztésének lehetőségén elmélkedne, akkor stresszelne.
Az iskola kiválasztása, a felkészülési folyamat és maga a felvételi, mind-mind alkalom stresszre, ami viszont az előbb említett gondossággal csökkenthető. Mindez természetesen nem elegendő a sikeres felvételihez, és magát a stresszt két másik tényező alaposan megnövelheti. Ezek pedig a tudás és az önbizalom hiánya.
Önbizalom és a felvételi stressz
Az önbizalomhiány nem születik velünk, és a felvételivel kapcsolatos önbizalom hiány két fő csoportra osztható. Az egyik az általános önbizalomhiány, a másik a felvételivel kapcsolatos önbizalomhiány. Ez a második táplálkozhat az elsőből is, de a felvételivel kapcsolatos stressz és önbizalomhiány még az általában nem önbizalom hiányos gyerekeknél is felmerülhet és e kettő körkörösen gerjesztheti egymást.
A gyerekkori önbizalomhiány megszüntetése című írásban és a hozzá tartozó hangjegyzetben több technika is található. A technikák jól jöhetnek a stressz csökkentéséhez az önbizalom növelésén keresztül.
Tudás
Az önbizalom önmagában természetesen nem elég. A sikeres felvételihez szükséges tudás megszerzésére szülők, pedagógusok és még mások is bőségesen kínálnak alkalmat és technikát. Ezzel kapcsolatban is felmerül, hogy miként zárható ki vagy csökkenthető a stressz a tudás megszerzésének folyamatában.
A legfontosabb ebből a szempontból, hogy a tanult anyag és a tanulás folyamata érhető és kellően kicsiny, egymásra épülő szakaszokból álljon. A súlyemelő sem a legnagyobb súlyok emelésével kezdi. A diáknak a tanulás folyamatában minden ponton bizonyosságot kellene szereznie az anyagról, és úgy kellene éreznie, hogy már tudja, mielőtt továbblépne a következőre.
Ahhoz, hogy erre a lépcsőzetességre kellő idő maradjon, a felvételi felkészülést időben kell elkezdeni. Az idő szorításában átvett tananyag felszínes lehet és olyan, ami nem sikerélményt okoz, hanem feszültséget. A gyerek elég jól átlátja, hogy tudja a tananyagot, vagy csak átfutott rajta.
A kellő időmennyiség lehetővé teszi a tanagyag bőséges gyakorlását, a tudás elmélyítésére szolgáló feladatok megoldását. Erre az oktatás „normális” rendszerében sajnos nincs idő az iskolákban. A sikeres felvételihez tehát szükség lehet vagy szükség van iskolán kívüli tanulásra akár otthoni, akár tanodai körülmények között vagy magántanárral.
További stressz csökkentő tényezők
Egyéb, nem fontos terhelés csökkentése
Ha a gyereked nem sok tantárgyból jó tanuló, akkor ne várd el tőle, hogy a felvételire való felkészülés idején mindenből kiváló jegyeket hozzon. Koncentráljatok a felvételi tantárgyakra. Amúgy sem szerencsés egy gyereket arra kényszeríteni, hogy mindenből ötös legyen. Ha könnyen megy neki, akkor kitűnő lesz. Ha azonban nem, akkor miért ne lehetne megelégedni azzal, hogy a gyerek csak azokból a tantárgyakból ötös, amelyeket kifejezetten kedvel?
„B” terv
Sok szülő magától is előre jelzi gyerekének, hogy van „B” terv. Ez helyes is, hiszen így nem tűnik majd számára olyan végzetesnek, ha végül nem vennék fel. A „B” terv emlegetésével azonban csínján kell bánni! Nem szabad gyakran emlegetni, mert akkor a gyerek könnyen lemondhat egy nagyobb céljáról a könnyebb irány érdekében.
Beszéld meg vele, hogy az „A” terv a fő cél, a „B” arra való, hogy ne búsuljunk, ha nem jönne össze az „A”, tehát ne aggódjunk azon, hogy vajon sikerül-e bejutni abba az iskolába, ahová elsődlegesen terveztük vagy sem.
Sport
Ahogyan a sakkozók rendszeresen futnak vagy úsznak, úgy a felvételire készülő gyereknek is jót tesz, ha fizikailag is jó kondícióban tartja a testét, tehát megfelelően táplálkozik és sportol. A megnövelt szellemi igénybevételhez jól jöhet több magnézium és bizonyos B-vitaminok is. Annak, hogy mire lehet még szükség, nézz utána táplálék kiegészítőkkel foglakozó weboldalakon, mert ez nem az én szakterületem, tehát éppen csak megemlítettem.
A felvételi előtti utolsó napok
A felvételi előtt néha nagy kapkodásban vannak a tanulók és szüleik. Látják, hogy mi mindenre nem jutott még idő, mit kellene még alaposabban átnézni. Ekkor a legnagyobb hiba az, ha kapkodva nekiállnak összevissza tanulni hol ezt, hol azt. Az ilyen tanulás kihúzhatja a talajt még a biztos tudás alól is. A kapkodás önmagában is növeli a stresszt, de az nagy gond, hogy rendezetlenné és bizonytalanná teheti az addig megszerzett biztos és rendezett tudást.
Ne tanuljon a gyerek a felvételi előtt már legalább egy nappal. Ha szórakoztok, kirándultok vagy bármi kellemes programot szerveztek, akkor az nagy szolgálatot tehet azzal, hogy hagyja lelazulni, az addig feszesen a tanulásra irányuló figyelmet. Ez segít majd abban, hogy másnap könnyebb legyen a gyerek koncentrációja.
Felvételi stressz mérséklése a felvételi napján
A felvételire való felkészülés folyamata során végig segítség a gyerek számára, ha a szülőt nem látja nyugtalannak, aggódónak. A felvételi napján pedig aranyat ér a gyereknek, ha nyugodt szülők veszik körül. Ekkor tehát ha belül esetleg nyugtalan is vagy, igyekezz felvenni egy nyugodt alapállást, hogy a gyerek számára megnyugtató környezetet nyújthass.
A felvételi stressz egy másik nézőpontból
Akadnak, akik szerint egy mérsékelt stressz nem feltétlenül negatív, mert vannak emberek, akik az eredmény iránti elvárásuk miatt kialakult enyhe stressz alatt jobban koncentrálnak, mintha nem lenne nagy a tét. Ez valóban lehetséges, azonban senki ne aggódjon azon, hogy „túlnyugtatja” a gyereket.
A felvételi stressz valamilyen szinten valószínűleg minden gyereknél jelen lesz. Nem az a fő kérdés, hogy miként tartsunk meg belőle valamennyit, hanem inkább az ellenkezője: Hogyan tudjuk annyira lecsökkenteni, hogy ne zavarja a gyereket az optimális teljesítmény leadásában. Ebben segítségedre lehet még a Dolgozat és stopper című írás.
Novák Ferenc
társ a nevelésben
Megosztom a Facebook-on
Hangjegyzet – Felvételi stressz csökkentése
A cikk hangjegyzet formában