Érthető, ha a szülő elgondolkodik, vajon a szülőtípusok közül melyikbe tartozik. Az is lehet, hogy nem szeretné, ha besorolnák őt, hanem szívesebben lenne inkább egyéniség, akinek “csak úgy” jól megy a nevelés. Ettől még vannak olyan szempontok, melyek alapján jellemzőbb ránk ez vagy az a típus.
Amikor az emberek szülőtípusokról beszélnek, akkor a neveléslélektan alapján gyakran négy szülőtípust emlegetnek, de azok is csak egyetlen nézőpontból megfogalmazottak, pedig anya és apa legalább 5 különböző oldalról nézhető.
- A neveléslélektan szerint
- A gyerek nézőpontjából
- A szülő nézőpontjából
- A pedagógus szemszögéből
- A nevelés társadalmi hatása nézőpontjából
Ezek persze nem elkülönült oldalak, és közöttük jelentős átfedések vannak, hiszen a modern neveléslélektani közelítések is főként a gyerekre kifejtett hatás oldaláról vizsgálják a témát. A gyerekek azonban, már csak saját személyiségük különbözősége miatt is másként élnék meg, ha ugyanolyan nevelést kapnának. Például néhány gyerek számára katasztrófa a nagy mértékben megengedő stílusú nevelés, míg más, felelősségteljesebb gyerekek jól tudnak élni a nagyobb szabadsággal.
Nem tudnád elhelyezni magadat
A neveléslélektan keretében különböző kutatók eltérő szempontok szerint más és más szülőtípus kategóriákat hoztak létre. Egy Diana Baumrind nevű kutató (pszichológus) által alkotott kategóriák a nevelés gyakorlatában könnyen értelmezhetők, és a szakszavak birodalmában járatlan szülők számára is érthetők, de:
Sajnos e kategóriák nem elég részletesek ahhoz, hogy a szülő mindenképpen el tudja helyezni magát valamelyikben, vagy egy külső szemlélő szerint valamelyik igaz legyen a szülőre:
A tekintélyelvű (autoritariánus) szülő
A tekintélyelvű (autoritariánus) szülő követelő és szülőcentrikus. Az engedelmességet mindenekfelett fontosnak tartja, a szabályokat nem vitatja meg, és elvárja, hogy gyereke ne kérdőjelezze meg a szülői döntések helyességét. Az ilyen szülő szerint a szülőnek jogai, a gyereknek mindenekelőtt kötelességei vannak.
Engedékeny szülő
Az engedékeny szülő gyermekközpontú, elfogadja gyereke kívánságait, nemigen követel rendet vagy felelős viselkedést otthon, kerüli a büntetést, a kontrollt és a konfliktusokat. Felfogása szerint a gyerekeknek elsősorban jogaik vannak, nem pedig kötelességeik.
Mérvadó szülő
A mérvadó (autoritatív) szülő gyerekközpontú és követelő is egyben. Elvárja, hogy a gyereke betartsa az otthoni szabályokat, de azokat nem tekinti szentnek, hajlik az alkura is. Józan keretek között nagy szabadságot biztosít a gyerek számára, de ha kell, szigorú a gyerek optimális fejlődése érdekében. Magas mércét állít, és azt be is tartatja, ha kell, néha akár fizikai büntetés árán <<Ez miért kellett ide? (A szerző megjegyzése.)>>, de minden esetben érvel (azaz megfelelő kognitív szintet biztosít). Szerinte a gyereknek és a szülőknek is vannak jogaik és kötelességeik egyaránt. Az ilyen szellemben nevelt gyerekeknek módjuk és lehetőségük is van felfedezni környezetüket és megszerezni a kellő interperszonális készségeket és kompetenciát. Mindezt tehetik a hatalmát hangsúlyozó, rosszindulatú szülők mellett fellépő szorongás, illetve a túlságosan engedékeny szülői bánásmód következtében jellemző alkalmazkodási bizonytalanság nélkül. (Forrás)
Szülőtípusok modelljeiből nincs hiány
Kutatók többféle modellt alkottak annak meghatározására, hogy a szülők egy-egy csoportjára milyen nevelés jellemző. Vannak az előbbinél jobb modellek. Például egy Wesley Clemence Becker nevű fickó két fő gyermeknevelési összetevőtől (kontroll és érzelem) függően szépen táblázatba formálta a szülői karaktereket. Érdekesebb azonban, hogy a gyerek milyennek tapasztalja és látja a szülő szerepét és miként reagál annak viselkedésére.
A gyerek nézőpontjából
Érdekes vagy szomorú, hogy azt, ami ma bármely gondolkodó szülő számára nyilvánvaló, egy kutató (Schaefer) csak 1963-ban kezdte „felfedezni”: A gyerek visszahat a szülőre, alakítja a szülő viselkedését. Ezek szerint 1963-ig, senki nem jött rá, hogy a gyereknek is van személyisége, amivel visszahat arra, aki őt neveli.
Egy gyerek nem gondolkodik azon, hogy a szülőtípusok közül melyikbe tartozik anyukája vagy apukája, hanem csak megéli a családjában történteket. Számára jó darabig egyszerűen csak “ilyen” anya vagy apa. Később, miután látja más gyerekek szüleinek viselkedését, akkor kezdi felfogni, hogy vannak különbségek.
Az a mód, ahogyan a gyereket neveljük, sok egyéb szempontból is megmérettetik. Kategorizálja a szülőket a pedagógus is, méghozzá nem csak a saját szemszögéből, hanem aszerint is, hogy mennyire segíti elő gyermeke tudásának megszerzését iskolán kívül, és közvetetten iskolán belül. A szülő besorolható lenne még aszerint is, hogy nevelésén keresztül felnőtt gyereke milyen hozzájárulást nyújt a társadalom kisebb és nagyobb csoportjainak, mennyire van velük harmóniában, ideértve saját, felnőttkori családját is.
Szülőtípusok a szülő szemszögéből
Igazságtalanság lenne, ha a szülőt csak mások sorolhatnák kategóriákba. Térjünk vissza egy pillanatra oda, ahol elkezdtük. Akárhogyan is próbálják a szülőt külső tényezők kategóriákba sorolni, a legjobb, ha ő helyezi el magát valahol egy általa elfogadhatónak tartott skálán, lehetőleg minél magasabban, de nem kérlelhetetlenül maximalista módon.
Ami ehhez még jól jön, az az, ha pusztán azért, mert néha nem jár sikerrel a gyermeknevelésben, nem veszíti kedvét, és nem helyezi a magával szembeni elvárásokat lejjebb. Ha így tesz, akkor ő és a gyerek várhatóan ma és hosszú távon is jól érezi majd magát, és jobban jár.
Végül is miért nem jár néha sikerrel egy amúgy gondos szülő? Hiányzik egy kis hozzáértés, ami a gyakorlatban is működne. Ez azonban megszerezhető, ha nem csak a gyereket, hanem magunkat is hajlandók vagyunk nevelni, képezni.
Szülőtípusok Novák Ferenc szerint
Az előbbiekben inkább csak megvillantottuk, hogy milyen sok oldalról közelíthetők a szülőtípusok. Jogos a kérdés, hogy milyen típusokat neveznék meg én, ha már foglalkozom a témával. Ahhoz, hogy ne kelljen igen hosszan kifejtenem, előbb-utóbb készítek egy animációt a gyakorlatban jobban használható típusokról.
Annyit elárulhatok, hogy nem bonyolult, és két egymásra helyezett kicsiny ábrából áll. Alul a szülőé, fölötte a gyereké. A modellt az teszi működővé, hogy nem csak a szülő, hanem a gyerek karakterét is nagy mértékben figyelembe veszi. Ha feliratkoztál a Gyereknevelési Levelekre, akkor értesítést kapsz a megjelenéséről. Van a szülőtípusoknál egy fontosabb dolog, ez pedig a szülő felelősségi szintje. Erről találsz itt egy videót, ha lefelé görgetsz.
Novák Ferenc
társ a nevelésben
Megosztom a Facebook-on
FELIRATKOZOM a Gyereknevelési Levelekre
A szülő 4 felelősségi szintje – rövid videó
