A szeretethiány nem csak a gyereknevelésben okoz komoly károkat, de a gyerekek különösen érzékenyek rá. Szeretethiányos gyerekből teljesen más felnőtt válhat, mint amilyen akkor lett volna, ha figyelnek rá, megbecsülik, szeretik.
Szeretet hiány a gyereknél főként a következők miatt jön létre
- A szülő többnyire nem figyel a gyerekre, nem kíváncsi rá. (Nem figyel oda a gyerekre vagy csak akkor, ha neki fontos, nem dicséri a gyereket.)
- A szülő negatív érzelmeket táplál a gyerek felé. (Például mérgesen gondol vagy néz a gyerekre, gyakran neheztel rá.)
- A szülő megsérti a kommunikáció szabályait. (Nem beszélget a gyerekkel vagy a szavai érthetetlenek vagy barátságtalanok. Példa: „Hogy lehetsz ilyen nyámnyila!”)
- A szülő tettei nem mutatnak szeretetet. (Például úgy sportol a gyerekkel, hogy figyelmen kívül hagyja, hogy mekkora testi, tudás- vagy tapasztalatbeli előnyben van.)
Az előzőek folyamatosan, többnyire vagy hosszan tartóan vannak jelen azokban a családokban, ahol a gyerek végül tartósan úgy érzi, hogy őt nem szeretik. Ezt nem szabad összetéveszteni a gyerek egy hirtelen kijelentésével, amikor ő mondja azt: “Nem szeretlek!” Nem nevezhető szeretethiányosnak egy gyerek pusztán azért, mert a szülőnél néha “elszakad a cérna” és kissé ideges a gyerekkel. Természetesen ez nem kellemes a gyereknek, de ha többségében szeretet veszi körül őt körül, akkor az apróbb nevelési hibák nem okoznak maradandó károkat.
Szeretethiány jelenlétében
- Csökkenhet a lelki stabilitás
- Sérülhet a bizalom és az önbizalom
- Romlik az önértékelés
- Felléphet a biztonságérzet hiánya
- Felborulhat a gyerek táplálkozása
- Hajlamossá válhat pszichoszomatikus betegségekre
Az előzőek fentiek azért íródtak feltételesen, mert a gyerekek különböző mértékben képesek úrrá lenni a szeretethiány következményei fölött. Előfordulhat tehát, hogy egyik gyereknél a szeretethiány szinte mindenben megmutatkozik, míg a másiknak például nem romlik ettől az önértékelése és önbecsülése. A felsorolásból is látszik, hogy:
A szeretetmegvonás nem nevelési eszköz, hanem óriási nevelési hiba!
Igazság és hazugság
A tettek, a szavak és az érzelmek nagyon gyakran egymással összefüggenek. Amikor valaki összetapossa másvalaki homokvárát, akkor az párhuzamos lehet azzal, amit mond, például: „Elég ócska vár volt már ez!” Miközben ezt mondja és a homokvárat tapossa, érzelmeit az arca is hűen mutatja.
A gyerek könnyen összezavarodik, amikor körülötte az érzelmek, tettek és szavak nincsenek összhangban, tehát sérül ezek integritása.
Például: Amúgy sem szerencsés a gyereket lehordani, hiszen ehelyett meg is győzhetnénk, vagy megkérhetnénk, hogy tegyen jóvá valamit. Azonban még az is kisebb baj lenne a számára, mint az, ha neheztelő szavakat használnánk, de közben szeretetet mímelve mosolyognánk. A gyerekeknek „jó a radarjuk”! Azonnal megérzik, ha nem őszinte a szülő kommunikációja.
Szülői szeretet hiányában a gyerek nem vágyik kommunikációra, anélkül viszont nincs ismeretátadás, így pedig nem jön létre megértés. Ezért a szeretethiányos gyerek kevesebbet ért szülei világából.
Képesség és szeretethiány
Azt hihetnénk, hogy a szeretethiány mindenképpen gyengíti a gyerek képességeinek kifejlődését. Ez azonban nem jelenthető ki ilyen egyértelműen. Bizonyos képességeket talán gátol, míg másokat megerősíthet. A korai Spártában nem volt magas a katonai szintű kiképzést elszenvedő gyerekek érzelmi szintje. A szeretethiány azonban nem akadályozta őket abban, hogy ügyességük és sportbeli jártasságuk teljes mértékben kibontakozzon.
Ne menjünk azonban olyan messze időben és térben! Egy másik példa: Van olyan gyerek, akit gyermekkorában nem taníttatták, de éppen ezért eldöntötte, hogy az ő családjában ez másként lesz. Egy ilyen gyerek eljuthat oda, hogy gyermekkori neveltetése és szülei rossz példája ellenére saját gyermekeit kifejezetten sok tudással vértezi majd fel. A tanulás képessége, a tudás megszerzésének vágya tehát a korai szeretethiány ellenére is megtartható vagy helyreállítható.
Azt jelentené ez, hogy a lelki stabilitás, a sérült a bizalom és önbizalom vagy az önértékelés nem állítható helyre? Van egy határ, ameddig ezek is helyreállíthatók, csak jóval nehezebben, mint a visszafogott, ki nem fejlesztett, de a gyerekben alapvetően benne rejlő képességek.
Feltétlen szeretet
A feltétlen szeretetnek általános alapnak kellene lennie minden családban. Mi a feltétlen szeretet? Amikor nem azért kedvelünk valakit, mert olyan, mint amilyennek mi szeretnénk őt, hanem mindentől függetlenül szeretjük őt. A feltétlen szeretetet a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy nem engedjük csökkenni szeretetünk mértékét még akkor sem, ha a másik méltatlan lenne arra.
Akit feltétel nélkül szeretetünk, azt nem csak azért dicsérjük, mert valamilyen, vagy valamit csinál, jól csinál, hanem csak úgy, önmagáért is. Kifejezzük azt, hogy a gyerek fontos anélkül is, hogy ő valamilyen lenne. Ezt akkor a legnehezebb gyakorolni, amikor a gyerek rossz fát tett a tűzre.
Attól még, hogy törekszünk még nehéz helyzetekben sem csökkenteni szeretetünket, lehetnek elvárásaink a gyerek felé, hogy megtapasztalja: emberi közösségekben adunk és kapunk. Nyugodtan lehetünk következetesek is, mert a következetességhez nem kell összevont szemöldök, szépen működik úgy is, hogy közben szeretetteljesen átkaroljuk gyerekünk vállát.
Novák Ferenc
Megosztom a Facebook-on