
Kamasz vagy tinédzser a gyerek, a szülő egy teljesen új helyzetbe kerülhet, ha a gyereknevelésről van szó. Bezárkózik a szobájába, látszólag nem érdekli semmi, kelletlenül áll a dolgokhoz. Úgy néz ki, hogy nincsenek értelmes céljai. Kevesebbet beszélget a szüleivel, ha elmegy otthonról, akkor ki tudja, mikor kerül elő. Soroljam még, amiről olyan sok kamasz gyerek szülei beszámolnak?
A szülő legnagyobb nehézségét pontosan ő maga okozza, amikor „gyereknevelésen” gondolkodik egy kamasszal kapcsolatban, aki valójában már majdnem felnőtt.
Akkor tárjuk szét a kezünket, és mondjuk azt, hogy „Most már késő!”, a gyerek felnőtt és mi tehetetlenek vagyunk? Ezt nyilván nem mondanám. Azt azonban jó, ha tudod, hogy a korábbi anyai vagy apai hozzáállás már kevésbé működik ebben a korban.
Végletek: engedékenység és tiltás
Azoknak a szülőknek, akik partner szerepet szántak a gyereknek már kisebb korában is, könnyebb dolguk lesz, amikor eljön a kamaszkor. Nem mentesülnek minden nehézség alól, de legalább nem kell felépíteniük újfajta kommunikációt. Korábban sem tenném, de ezen a ponton túl már nem működik a tekintélyelvű nevelés.
Egy kamasz legfeljebb olyan mértékig ért csak egyet veled, amennyire reálissá tetted számára az álláspontodat.
A gyerek korábban sem örül annak, ha valamit azzal intéz el a szülő, hogy „Hallgass rám, én csak tudom, mert tapasztaltabb vagyok!” A kamasz nevelése mást igényel. Egészen biztosan érvek kellenek ahhoz, hogy hallgasson rád. Még ekkor sem teszi majd gyakran. Ez az a korszak, amikor a szülőnek „keskeny ösvényen kell járnia” az engedékenység és a tiltások között. E kettő ugyanis kudarchoz vezető véglet tinédzserek nevelésében.

Amit eddig elrontottunk
Ha szülők vagyunk, akkor valamennyit hibáztunk már a gyerekkel kapcsolatban. Nincs ebben semmi különös. Néhány szülő azonban csak akkor veszi észre, hogy elfelejtette a gyereket rendre, szorgalomra, szavahihetőségre, és még sok minden másra nevelni, amikor az már kamasz. Még ezzel sem lenne gond, de érdemes megfogadni egy tinédzserekre vonatkozó gyereknevelési alapelvet:
Ne akarj mindent rendbe hozni, amikor a kamaszkor felnagyítja az eddigi nevelési hiányosságokat!
Még mindig javíthatsz nála dolgokon, csak sokkal tovább tart. A legtöbb dologhoz nem elég a meggyőzés. Itt is a gyakorlás teszi a mestert. A legsikeresebb az a szülő, aki saját példájával neveli a gyereket. Mondhatom neki, hogy tegyen rendet, ha az én szobámban, az én asztalomon nem látja, hogy én magam törekednék a rendre.
Kamasz nevelése kevesebb érzelemmel?
A szülők szívesen fejezik ki szeretetüket gyermekük ölelgetésével, puszilgatásával. A kamasz azonban keveset igényel ezek közül, vagy egyáltalán nem. Ezt anya úgy élheti meg, hogy a gyerek kevésbé szereti, pedig csak mások, leginkább saját korú társai, főleg pedig barátja, barátnője, szerelme irányában.

Ne lepődj hát meg egy kamasz csökkentnek tűnő érzelmességén. Mi szülők talán kevesebbet tapasztalunk ebből, de ettől még nem csökkent az érzelmi világa, hacsak eleve nem volt silány. Mivel pótolhatjuk így „kieső” örömöt? Örömünket lelhetjük abban, ahogyan megnövekedett önállósággal szervezi életét, ahogyan másoknak vagy más dolgoknak örül.
Ahelyett, hogy kritizálnánk, álljunk készen arra az esetre, amikor ritkán ugyan, de senki másra nem számíthat.
Hogyan óvjuk meg?
A kamasz bátorsága és megnövekedett szabadsága következtében könnyen bajba kerülhet. Rossz “barátok”, alkohol, drogok… csak kezdete annak a sok veszélynek, melyek egy lecsúszott társadalomban leselkedhetnek rá. Ezek kisebb hatással lehetnek rá, ha tinédzser korára sikerült kiteljesítenie egyéniségét, és emellett a családbran valódi értékrendet szereznie.
Még ezek mellett is kerülhet olyan helyzetbe, amikor szüksége lesz ránk. Vajon hozzánk fordul majd ténylegesen ekkor? Ez azon múlik, hogy megőriztük-e vele jó kapcsolatunkat. Azon, hogy jó kommunikációban vagyunk vele.
Ne avatkozz be egy kamasz minden ballépésébe, hogy majd komolyan vegye a szavadat jelentős problémák megoldásában.
Néhány szülőnek ez könnyen megy, mások erőteljes kontroll alatt tartják a tinédzsert. A sok parancsolgatás azonban teljes ellenszegülést és eltávolodást hoz létre. Ezt érdemes elkerülni. Nem a megőrizhető szülői tekintély a fontos, hanem az, hogy számíthasson ránk nehéz helyzetekben, és segíthessünk.
Hány éves egy kamasz?
A kamaszt másképpen is nevezhetjük: serdülő, pubertás vagy tinédzser. A szótárak körülbelül 11 éves kortól 16-18 éves kor közé teszik ezt az életszakaszt, és testi, hormonális változásokkal azonosítják. Nevelési szempontból nem túl érdekesek a hormonok.
Novák Ferenc előadása TATABÁNYÁN
Amúgy sok, önmagát tudományosnak minősítő mű téved abban, hogy azt állítják, a társadalmak fejlődésével (több száz év alatt) a kamasz kor korábbra tevődött át. Mondjuk 18 éves korról 12 felé tolódott el. Ezt közvetlenül cáfolja az, hogy természeti népeknél sem ma, sem korábban nem volt ritka a 13 és 15 év kor közötti családalapítás. Ebből a szempontból úgy tűnik, a „modern” társadalmak mesterségesen akadályozzák kamaszaikat abban, hogy időben felnőttek lehessenek.
A kamasz kialakítja a képet magáról
A kamaszkor egy „gyerek” életében a második önállósodási korszak. (Az első körülbelül 2 és 3 éves kor közé tehető és elég szerencsétlenül dackorszaknak nevezik.) Ebben a második önállósodási korszakban meghatározza, „rögzíti”, hogy mások kinek, milyennek lássák őt.
A tinédzserekre jellemzők a lelki eredetű változások és a gyerek önazonosságának, önmeghatározottságának felerősödése. A szülőtől elvárható minimum, hogy ne menjen ezekkel szemben!
Társadalmi jelenség, hogy a „fejlett országokban” a 2000-res évek kamaszai között elég nagy mértékű a céltalanság. „Csak ül a számítógép előtt, és nem csinál semmi hasznosat!” Az ilyen problémákra két korábbi írásban találsz válaszokat. Az egyik címe: A lányom és a kamaszkor, a másiké pedig Tinédzserek motivációja I.
Ha a Te kamasz gyerekeddel sosem volt nézeteltérésed, és sosem kellett egyenesben tartani valamit, ami nélküled kisiklott volna, akkor gratulálok. Azoknak pedig, akik szülőként megélik a kamasz nevelésének nehéz oldalát is, remélem segített ez a néhány bekezdés.
Novák Ferenc
tanár, társ a nevelésben
Megosztom a Facebook-on