Ki ne szeretné a legjobbat a gyerekének, mégis fel kell tenni a kérdést, hogy hová vezet a gyerek elkényeztetése? Mi mindent megteszünk érte, de túl egy szinten már elgondolkodhatunk rajta, hová vezet a gyerek elkényeztetése?
Mindenkinek más a mércéje, amit már nem kényeztetésnek, hanem elkényeztetésnek gondol. A kényeztetésnek különböző módja is vannak. Érdemes körüljárni mindezt, mert a gyerekkori kényeztetésnek meglehet az ára akkor, amikor a gyerekből felnőtt lesz.
Nehéz anyagi körülmények között élőknek súlyosabb és komolyabb problémáik vannak és valószínűleg a címtől tovább sem jutnának az olvasásban, pedig érdekes módon kényeztetéssel is eljuthat egy gyerek ugyanoda, ahová teljes nélkülözésből, de ne menjünk ennyire előre.
Ami nem kényeztetés
Jól bánni valakivel, az nem kényeztetés. Persze akivel eddig rosszul bántak az ismerősei, az kényeztetésnek élheti meg, ha hirtelen olyan barátai lesznek, akik megbecsülik őt, kedvelik, és ennek megfelelően is viselkednek vele.
A gyereknevelés szempontjából azonban nem tekintjük kényeztetésnek azt, hogy az anya és az apa szereti a gyereket, többnyire kedvesen beszél vele, táplálja a szükséges ennivalókkal, normális ruhában járatja, és általában egy élhető lelki légkört és fizikai körülményeket teremt számára.
Néhány gyerekre azt mondják, hogy elkényelmeztetett. A felnőttek és gyerekek észreveszik az ilyesmit. Az elkényelmesedett gyerek nem túl tevékeny, általában nem nyújt sokat sem azoknak, akitől sokat kapott, se másoknak. Sokféle módon elkényelmeztetetté tehetünk egy gyereket, de mindegyik mögött találunk hasonlóságokat.
A kényeztetés módjai
A szülői leleményesség határtalan abban, hogy hányféle extra módon kedvezhet a gyereknek. Azt hihetnénk, hogy a kényeztetés túlnyomórészt pénzen múlik, de a gyerek ajándékokkal való elhalmozása csak az egyik módja a kényeztetésnek.
Sok-sok édes étel, csokoládék, cukorkák is alkalmas a kényeztetésre. Ezek még mindig a tárgyak közé tartozik, akárcsak az ajándékok. A kényeztetés egyik módja tehát elhalmozni tárgyakkal, ajándékokkal, extra (néha nem is túl egészséges) élelmiszerekkel.
A kényeztetés másik módja a mértéken felüli gondoskodás. Példa erre, amikor anya beviszi a gyereknek az ételt a szobába, és később az üres tányért sem a kölyök hozza ki, hanem még rendet tesznek helyette.
Az előbb felsorolt néhány eset kissé negatív hatású, ha túl gyakran történik, és ha egyirányú, tehát valaki folyton csak kap, míg a másik mindig ad, vagy „szolgáltat”, és ha ráadásul ez állandósul.
A kényeztetés pozitív oldala
Van persze olyan kényeztetés, ami extra, ritkán történik, és amit nagyra becsül az, aki kapja. Meglepetésként bevinni egy sütit a gyereknek, az egy kis meglepetés, és ha amúgy is jó a szülő-gyerek kapcsolata, akkor ezzel ő nem fog visszaélni úgy, hogy kiköveteli ezt a gesztust a hét többi napján is.
A gyerek is tehet valami extra figyelmességet az anyukájának, amire ő nem számít, mondjuk kiteregeti a mosógépben maradt ruhát, pedig az nem az ő feladata. Néha egészen kis gyerekek is próbálnak valami reggelit összehozni a szüleiknek, ami gyakran nem túl ízletes, de ők meglepetésnek szánták.
A kényeztetés mindig egy kicsit több, mint az elvárható, mint a megszokott. Ha állandóvá válik vagy ha kikövetelik, akkor elveszti pozitív tartalmát.
Mit okoz a gyerek elkényeztetése?
Nem az a baj, hogy anya vagy apa néha meglepi, kényezteti a gyereket. Ezzel feldobhatjuk a hétköznapokat, vidámságot varázsolhatunk az élet megszokott menetébe. Akkor van gond, ha felborul az egyensúly, és a gyerek állandóan csak kap és kap, de nem ő maga alig vagy egyáltalán nem viszonoz ebből semmit.
Egyáltalán nem az a fő probléma ezzel, hogy a szülő nem kap, őt nem halmozzák el szeretettel vagy tárgyakkal. Anya vagy Apa általában egyoldalúan is szívesen tesz a gyerekért. Amikor azonban nem várja el, hogy a gyerek alapvetően ellássa a feladatait, ráadásul még rendszeresen kényezteti is őt, akkor a gyerek leszokik arról, hogy viszonzást nyújtson.
Ebből már az iskolában is konfliktusok lesznek. Később, a felnőtt korban pedig lesz belőle egy munkavállaló vagy cégtulajdonos, aki lusta, de elvárja, hogy körülötte mindenki érte dolgozzon. Egy ilyen ember nem állít majd elő értékeket, és ritkán lesz csapatjátékos.
Érdemes úgy nevelni a gyereket, hogy az amit kap, vagy amit nyújtanak neki a szülei, ne legyen aránytalanul nagy ahhoz képest, hogy ő mi hajlandó megtenni magáért és másokért.
Egy jó módban nevelkedett gyerekből is lehet később bűnöző, ha nem tanulja meg, hogy a dologért adunk valamit, azokért megdolgozunk, azok nem maguktól hullanak az ölünkbe. Ugye láttunk már szülei vagyonát eltékozló fiatalt! Mit keres a bűnöző kifejezés egy gyereknevelés téma közepén? Azt, hogy rá is jellemző, hogy csak elvesz, de nem ad érte.
Kényeztetés – Elkényeztetés
Kényeztetés és elkényeztetés között a mérték és a viszonzás vagy nem viszonzás jelenti a különbséget. A kényeztetés nem a gyerek elkényeztetése.
A Wikiszótár meghatározása a szóra: kényeztet (ige)
- Egy személyt dédelget; egy embert, főleg gyermeket, ritkán állatot minden jóval elhalmoz, túlságosan engedékenyen bánik vele.
Példa: A nagyszülők kényeztetik az unokájukat. A szülők közül az anya kényezteti inkább a gyerekeket, az apa szigorúbb velük. - Helytelenül mindenben a kedvében jár; egy személyt minden erőfeszítéstől, munkától óv, teljesen kiszolgálja őt.
Példa: Aki egy gyereket kényeztet, ne csodálkozzon azon, hogy az később az életben nem tud majd boldogulni. Nehéz sors vár arra, akit a gyerekkorában kényeztettek.
Eredet [kényeztet + kény + -ez (igeképző) + -tet (igeképző)]
Nevelés nehéz körülmények között
A „csere” másként is felborulhat. Ha a szegénység akkora, hogy már dolgozni sem lehet a megélhetésért (Borsodban találsz ilyet), vagy a szülők család-kultúrája olyan hiányos, akkor nem törődnek, vagy nincs módjuk törődni a gyerekkel. Így a gyerek nem csak anyagi, hanem szellemi, lelki nélkülözést is szenved. Ebben az esetben úgy érezheti, hogy a „társadalom” az ő adósa. „Nem kap eleget.” Ez is „indoka” lehet annak, hogy valaki letérjen a tisztesség útról.
Persze, nehéz sorsú gyerekek is felemelkedhetnek, mert nem a tárgyakkal való elhalmozás jelenti a boldog gyerekkort. A szülői szeretetben nevelt gyerekek -, és van erre sok nagy családos példa – sok figyelmet kapnak, de általában maguknak is sok a teendőjük, akár még testvéreikről való gondoskodásban is jeleskedhetnek. Később, pályájuk elindításában, társadalmi emelkedésükben komoly hátrányaik lehetnek, de jó esélyeik vannak a csere harmonikus mennyiségén alapuló kapcsolatokhoz, mert ezt tanulták otthon.
Az egyéniség ereje
A gyerekek nem egyforma etikai alapokkal születnek. Azok a tanárok, akik tanítottak már két, ugyanabból a családból való gyereket, a megmondhatói annak, hogy ugyanaz nevelés teljesen más hozzáállású gyerekeket is eredményezhet, mivel a gyerek is egyéniség.
A saját etikai alap is hozzátesz ahhoz, hogy valaki mennyire képes másokért is lenni, nem csak saját érdekeiért. Ez befolyásolja azt is, hogy mennyire viszonozza majd mások segítőkészségét és önzetlenségét. Ha jól viszonozza, akkor sikeres lesz közösségben, ha nem, akkor értékes közösségekben (iskola, cég, stb) sosem marad majd sokáig.
Éppen az egyéniség ereje miatt, bár irányok látszanak, de nem lehet általánosítani. Meglehet az is, hogy valakit teljesen elkényeztetnek, és még ez sem öli ki belőle a tetterőt, és a másokért való tenni akarást. Másnak pedig talán mindenért meg kellett küzdenie, mégsem tűnik majd egy önzetlen felnőttnek. Mindezek boncolgatása messzire vezetne.
A nagyszülők nagy mesterek ebben
A sok költözés, távoli munkahelyek és anyagi okok miatt, már kevés család olyan nagy, ahol unokák és nagyszülők szoros közelségben élhetnek. Pedig ismerjük azt, hogy milyen szeretettel kényezteti nagyi és papa az unokát. Néha még konfliktus is lehet abból, hogy a nagyszülők lazábban kezelik a szabályokat, mint a gyerekük.
Ha a két idősebb generáció meg tud egyezni a keretekben, tehát miben megengedett a nagyszülő számára, hogy többet kedvezzen az unokának, akkor megmarad a béke. Ugyanígy fenntartható a harmónia, ha a szülők nagyvonalúak a szüleikkel és egyszerűen nem akadnak meg minden apróságon, amiben a gyerekeiknek jobban kedveznek a nagyszülők, mint ami megengedett.
Nem valószínű, hogy az alkalmi kényeztetés tartósan és károsan változtatna a személyiségén. Azt viszont minden szülő és nagyszülő jól teszi, hogy elvárásokat is támaszt a gyerekekkel szemben, és így helyes arányt alakít ki nála „adok és kapok” vonatkozásban.
A később a felnőtt környezet sem tolerálja majd, hogy az a majdani felnőtt nem ad, nem teljesít, nem segít, és közben csak haszonélvezője szeretne lenni egy jó munkahelyi, üzleti vagy felsőbb iskolai helyzetnek. A gyerek elkényeztetése nem tesz jót sem a gyereknek, sem a családi élet nyugalmának.
Novák Ferenc
társ a nevelésben
Megosztom a Facebook-on
Gyermeknevelés Akadémia – Újra OVIBAN / SULIBAN
FELIRATKOZOM a Gyereknevelési Levelekre
Elkényeztetés megszüntetése – rövid videó
