Bántja a gyerek az állatokat - gyereknevelés, gyermeknevelés
Olvasási idő:2 perc

Előfordul néhány családban, hogy a gyerek azzal okoz szomorúságot a szülőknek és másoknak, hogy bántja az állatokat. Húzza a cica farkát, rácsap a hátára vagy a fejére, de olyan is előfordul, hogy belerúg. Más gyerekek egyéb állatokat szenvedtetnek, például kutyát vagy tengerimalacot.

Ahogyan általában csinálják

Anya vagy Apa kétségbeesett próbálkozásokkal próbálja leszoktatni a gyereket erről, mert szereti az állatokat, és mert tudja, hogy az állatbántalmazás másféle agresszív viselkedést is megalapozhat a gyereknél. Hogyan is próbálkoznak ezzel alapvetően helyesen, de gyakran eredménytelenül? Úgy, hogy elmagyarázzák a gyereknek, hogy „Nem szabad, mert fáj annak a cicának vagy kutyának.”

Néhány gyereknél ez működik, de a legkisebbeknél esetleg még nincs annyi empátia, hogy felfogják, mit jelent a másiknak, amit ők csinálnak. Náluk egészen másképpen oldható meg a dolog, és gyakran nagyobbaknak is jó lenne más technika. Más megoldások mellett is mondhatjuk a gyereknek, „hogy fáj neki”, mert előbb utóbb saját apró fájdalmainak tapasztalatával párhuzamosan megérti.

A segítség a kulcs

A 2-3 éveseknél is hatékony megoldásnak első látásra semmi köze ahhoz, hogy bántja az állatokat. Ez pedig az, hogy naponta legalább egyszer megkérdezzük a gyereket, hogy „Mit gondolsz, mivel segíthetnél a cicának?” Egy-két évesek persze ritkán beszélnek olyan jól, hogy erre választ kapj, de te elkezdheted sorolni az ötleteket, ő pedig reagál majd a megfelelőre. Nem kell sokféle segítség, néha elég egy is, és az legyen egyszerű.

A gyerek barátságosabb ahhoz, aminek vagy akinek szüksége van rá. Ehhez meg kell mutatni számára, hogy képes neki segíteni.

„Adsz neki vizet?” vagy „Teszel oda neki egy labdát?”
Amelyikre a gyerek bólint vagy másféle pozitív reakciót ad, azt fogjátok tenni. Te segítesz a gyereknek, hogy ő könnyen megoldhassa a „feladatot”. Ez egy-két hét alatt sok gyereknél megoldja a problémát.

Miért működik ez?

Miért működik ez a megoldás? Felszínesen csak azt mondanánk, hogy „Hát persze, jobb kommunikációban vannak egymással!”, de nem ez a válasz.
Azért hagyja abba az állat szenvedtetését, mert nehezére esik majd ártani annak, akinek rendszeresen segíteni tud. Úgy is tekintheted, hogy a sok segítség szeretetet hoz létre.

Ez a nagyon elemi technika nem arra való, hogy mellőzzük a gyerek „oktatását” vagy empátiájának növelését. Azokat a korának megfelelő szinten érdemes erősíteni, fejleszteni. Amikor azonban az egyszerű meggyőzés, figyelmeztetés eszközei haszontalanok, akkor legyen meg neked ez a technika, amihez kell egy kis türelem, de egy-két hét nem is sok ahhoz képest, hogy évekig is sikertelenek lehettünk volna azzal kapcsolatban, hogy bántja az állatokat a gyerek.

Novák Ferenc
társ a nevelésben

Megosztom a Facebook-on

FELIRATKOZOM a Gyereknevelési Levelekre

Kérem a leveleket, mint

A szerző

Novák Ferenc

Tanár, pedagógiai viselkedéskutató, szülők és pedagógusok gyereknevelési trénere, aki gyakorlatias tanácsaival készít fel gyermeknevelési nehézségek megoldására. Videóival, írásaival és konzultációival, iskolai és konferenciákon tartott előadásaival egyszerre az értékrend alapú és egyben humánus gyereknevelés elkötelezettje.