Rosszat álmodik a gyerek

Gyermekünk néha felébred és elmeséli azt, amit álmodott, de lehet akár rémálma is, amikor az a feladatunk, hogy csökkentsük zaklatottságát. Van akit az érdekel jobban, hogyan nyugtathatjuk meg a leggyorsabban, míg másokat a gyermekálmok tartalmának megfejtése izgat.

Mivel a gyakorlatias gyereknevelésnek több haszna van, ezért inkább arra koncentrálok, hogyan csökkentsük a gyerek körül azokat a tényezőket, melyek felkavarják a lelkivilágát, és hozzájárulhatnak rémálmok kialakulásához.

Az azonnali alkalmazhatóság érdekében lesz itt egy lista is, amit mint szülő, azonnal használhatsz majd annak érdekében, hogy minél gyorsabban kiszűrhesd gyerkmeked rémálmainak konkrét okait, s így módod legyen lépéseket tenni ezek megszüntetésére.

Rémálmok testi okai

Szinte minden szülő ismeri azt, hogy a gyerek zaklatott álmainak van két alapvető forrása. Az egyik a testi okok, a másik, sokkal gyakoribb problémaforrás pedig lelki eredetű. A testi eredetű okokat csak azért említem, mert ezeket érdemes megszüntetni, mielőtt lelki okok után kutakodna valaki. (Testi okokon itt nem születési rendellenességet értünk, mert az orvosi probléma, és megoldása vagy enyhítése orvost igényel.)

Ha a gyerek – különösen – lefekvéshez közeledve már nem fogyaszt nehezen emészthető ételeket, akkor a teste könnyebben kerül nyugalmi helyzetbe, ő pedig könnyebben elalszik és pihentetőbben lesz az éjszakája. Első pillantásra ennek ellentmond az, hogy ha éhesen alszik el, akkor is nyugtalanná válhat éjszakára. Érdemes tehát kizárni mindkét szélsőséget. Táplálkozás szakértők szerint egyébként nem csak nehéz ételeket, hanem semmilyen más ételt nem tanácsos az esti lefekvéshez közel fogyasztani.

Az alvást nyugtalanná teheti az is, hogy ha a gyerek lefekvéshez közel cukros ételeket eszik, vagy nap közben fogyasztott ebből sokat. Ezzel párhuzamosan, de majd később, a tinédzser korban azt lesz a kihívás, hogy miként kerülje el a gyerek azt, hogy rászokjon az energia italokra, „más italokról” nem is beszélve.
A lefekvés előtti táplálkozás hibáiról érdemes dietetikusoktól olvasni. (dietetikus: táplálkozás szakértő)

Abban is lehet valami, hogy amint a személyiségek nem egyformák, úgy a testek sem. Így lehet, hogy egyik gyerek simán alszik olyan ennivaló fogyasztását követően, ami után egy másik gyerek egész éjjel rémálmok kíséretében nyugtalanul forgolódna.

A rémálmok lelki okai

Ha a testi, a táplálkozás oldali okokat kizártad, akkor maradnak a rémálmok lelki okai. Könnyebb dolgunk van, ha a gyerek már beszél, ennél korábban kissé nehezebb a közvetlen okok felfedezése, bár az alábbi listát végigfutva még ebben az esetben is rájöhetsz arra, min kell változtatni vagy mit kell abbahagyni. Ezek egy része közismert, de találsz közöttük olyat is, amit még nem írtak le ebben az összefüggésben.

A lista használatáról utána beszélünk, előzetesen csak annyit, hogy ne rémülj meg a lista hosszától. Még csak nem is teljes, lehetne még bővíteni, ha részekre bontanánk, lehetne háromszor ilyen hosszú is.

A) Félelmetes meséket mesélnek vagy olvasnak neki.
B) Félelmetes vagy nem a korához illő meséket néz.
C) Agresszív számítógépes játékok.
D) Agresszív filmek, híradók, talkshow-k, hírek háttérrádiózásból.
E) Agresszív játékprogramok.
F) Veszekedő szülők vagy más családtagok.
G) Túl sok, vibráló képernyők, kijelzők, monitorok előtt eltöltött idő.
H) Félelem az ismeretlentől. (Valamit nem ért a világból, amit saját magának magyaráz meg.)
I) Valamit nem ért a világból, amit olyan valaki magyaráz meg neki, aki szintén nem érti.
J) Túlzó elvárások, melyeknek nem tud megfelelni.
K) Elért egy teljesítményt, amit mások nem tartottak sokra.
L) Valaki, akár egy „jó barát”, azt állítja neki, hogy védelemre szorul.
M) Nem tettleges vele, de fenyegeti őt valaki.
N) Valaki a családból agresszív vele. (Kiabálnak vele, verik.)
O) Agresszív viselkedésminták a gyermekközösségben, ahová tartozik. (Elveszik azt, ami az övé, kiabálnak vele, ütik vagy más módon fizikai sérelem éri őt vagy az óvodában, iskolában másokat.)
P) „X”

Hogyan használd ezt a felsorolást?

Menj végig rajta, és haladj lefelé úgy, hogy közben átgondolod, hogy tapasztalataid alapján vagy abból, amit a gyerek beszélgetések során megosztott veled, az adott sor lehet-e problémaforrás. Ezen a ponton ne foglalkozz különösen a probléma nagyságrendjével, mert akkor könnyen elkalandozhatsz, hanem csak karikázd be a betűjelét. A felsorolás „P” sorába írhatsz még olyan okot, ami valahogyan nem illik egyik már ott lévőhöz sem.

Ha valamelyik eldöntéséhez szükséged van további információra, akkor megkérdezheted a gyereket, de semmiképpen se használd a felsorolást úgy, hogy egyenként végigkérdezed a gyerektől, hogy ezek fennállnak-e nála! Ha ezt tennéd, az nagyon furcsa lenne számára és fel is zaklathatná. Egyszerűen csak beszélgess vele az adott dologról és megkapod tőle a választ. Például: „Van mostanában valami, amit megmagyaráztak neked, de furcsa volt a válasz?” Ha több mindenre is kíváncsi vagy, kérdezheted másik alkalommal.

Rosszat álmodik a gyerek?

Amikor ezzel készen vagy, tehát mindent bekarikáztál, aminek szerepe lehet a gyerek rémálmaiban, akkor tedd őket nagyságrendi sorrendbe a következő módon. (Amit nem karikáztál be, azzal ne foglalkozz!) A bekarikázottak közül az elé írj egy 1-es számot, amelyikről úgy érzed, hogy a legkönnyebben megoldható a segítségeddel vagy a közbenjárásodra, s amelynek hatása könnyen kiküszöbölhető vagy csökkenthető. A következő legkönnyebbhez írj 2-őt, és így tovább. Végül az utolsó előtt lesz a legnagyobb szám.

Ezután nézz rá a legkisebb számú bekarikázott sorra, és tegyél valamit, hogy ez a helyzet megszűnjön vagy legalább a gyerekre való hatása csökkenjen. Mivel mindegyik tétel egy-egy külön előadást igényelne tőlem, ezért egy cikkben nincsen módom részletezni, de bármelyik tételt is vesszük, neked lesz elképzelésed arra, hogy mit kellene azzal kezdeni.

Pontosan azért sorszámoztuk be úgy, hogy a könnyebbekkel kezdj, hogy a haladás közben legyenek sikerélményeid, és a gyereknél is tapasztald már pár nap alatt a javulást. Ez erőt ad majd neked – ,ha egyáltalán erre szükséged van – ahhoz, hogy a nehezebbek megoldásának is bátran nekiláss.

Nem állítom, hogy minden negatív hatást teljesen ki lehet zárni, de már a csökkentésük is javulást hozhat. A legsúlyosabbak, tehát az általad legnagyobb sorszámmal ellátottak esetén lennék a legkevésbé engedékeny, hiszen ha összesen nyolc betűt karikáztál be, és az „N” előtt az áll, hogy 8, akkor, akkor azon nem javítani kell, hanem a helyzetet megszüntetni. A legtöbb családban, valószínűleg nálatok sem ilyen súlyos a helyzet. Azt viszont tapasztalni fogod, hogy ha minden olyanban, amit bekarikáztál, csak huszonöt százaléknyi javulást érsz el, összességében már annak is szép eredményei lesznek.

Így nyugtasd meg a gyereked

Azt a gyereket, aki felébred egy rossz álomból, vagy aki nem tud elaludni gyötrő víziók miatt, a legtöbb szülő úgy nyugtatja, hogy mellé ül és simogatja a hátát, buksiját, homlokát vagy ölbe veszi. Van olyan gyerek, aki már attól is megnyugszik, ha mellé ülnek és fogják a kezét, amíg el nem alszik. Ez a szeretetteljes közelség a leghatékonyabb.

Lehetőleg ne beszélj a gyerekhez, ha félálomban van, mert ha gyakran így teszel akkor végül „te is beépülsz” a rémálmaiba, a hangod is azok részévé válik, és így egyre kevésbé lesz megnyugtató a jelenléted. Ha a gyerek láthatóan felébredt, és zaklatott az álma miatt, akkor persze mondhatod neki azt, amit a legtöbb szülő eredményesen használ, hogy „Csak álom volt.” Sajnos ennek van egy negatív következménye, hogy az álmok értéke csökken majd számára, miközben az az igazság, hogy vannak jó és rossz álmok, és nem szeretnénk csökkenteni a jó álmok értékét. Ezért a legpontosabban így hangozna ez a mondat: „Csak egy rossz álom volt!”

Néhány gyerek annyira valóságosnak éli meg az álmait, hogy náluk nem nagyon működik az, hogy „ez csak egy rossz állom volt”. Ugyanez a helyzet olyankor, amikor a gyerek még alig ébredt fel az álomból, és kissé keveredik az álom, és a valóság. Ilyenkor törekedj arra, hogy minél jobban kiderüljön számára, hogy már nem álmodik, segíts neki abban, hogy érzékelje a jelen időt, szemben az álom múlt idejével. Ehhez egy nagyon enyhe, tehát nem tolakodó háttérfény is segíthet.

Szülők felvetik néha, hogy nem jobb-e, ha mihamarabb újra elalszik a gyerek, s ezért inkább arra törekednek, hogy gyorsan újra elaludjon. Jobb azonban, ha teljesen felébred, s így lezárhatja azt az álomperiódust, ami kellemetlen volt. A gyors újra elalvással nagyobb lenne a valószínűsége annak, hogy ugyanott, ugyanazzal folytatja, ami végül felriasztotta.

Csökkentsd a rémálmok erejét!

A gyereket egy rossz álom akár még éber állapotában, és napokig is nyomaszthatja, ezért jól teszed, ha csökkented az ilyen álmok „erejét”. Ha ezt nem tesszük, akkor könnyen előfordulhat, hogy a gyerek a következő éjjel visszatér ehhez az álomhoz és folytatja vagy újra „éli”.

A rémálmok hatása úgy csökkenthető, hogy elmondatod a gyerekkel elejétől a végéig. Ne foglalkozz vele, hogy esetleg mennyire logikátlan a történet, és azzal sem, ha abban semmi sincs sorrendben, csak mondasd el vele erőltetés nélkül.

Néhány gyerek esetleg kezdeti bátortalan kezdés után szívesen elmondja, másoknak ez nehezére esik, de az utóbbiaknak is segíthetsz azzal, ha azt kéred tőlük, hogy „Mesélj arról, aki vagy ami gonosz volt abban az álomban!” Ha még ez sem megy, akkor kérdezd meg, hogy „Volt-e valami jó is a sok rossz dolog mellett abban az álomban?”, majd meséltesd előbb arról.

Lehet, hogy a történet mesélésének már a felénél elunja magát vagy akár vidám is lesz a gyerek, és elmegy játszani. Akkor erre már nem kell visszatérned vele, hiszen készen is vagytok. Az is lehet, hogy valakivel elmondatod párszor és akkor enyhül a dolog, de mindenképpen látni fogod, hogy a gyerek megkönnyebbült.

Más gyerekek annyira valóságosnak élik meg az álmaikat, hogy náluk nem nagyon működik az, hogy „ez csak egy rossz állom volt”. Ugyanez a helyzet olyankor, amikor a gyerek még alig ébredt fel az álomból, és kissé még keveredik az álom és a valóság. Ilyenkor törekedj arra, hogy minél jobban kiderüljön számára, hogy már nem álmodik, segíts neki abban, hogy érzékelje a jelen időt, szemben az álom múlt idejével. Ehhez egy nagyon enyhe, tehát nem tolakodó háttérfény is segíthet.

Szülők felvetik néha, hogy nem jobb-e, ha mihamarabb újra elalszik a gyerek, s ezért inkább arra törekednek, hogy mihamarabb újra elaludjon. Jobb azonban, ha teljesen felébred, s így lezárhatja azt az álomperiódust, ami kellemetlen volt. A gyors újra elalvással nagyobb lenne a valószínűsége annak, hogy ugyanott, ugyanazzal folytatja, ami végül felriasztotta.

Nem kényszer, hanem tudatosság

A gyerek álmaiból nem szerencsés a személyiségére vagy jövőjére következtetéseket levonni, mert akkor ez azt jelentené, hogy a gyerek kényszerpályán mozog, és neki magának alig van módja élete alakítására. Ebben az esetben tehát ő lenne az „álmai következménye”, nem pedig ő határozná meg álmait, azaz saját jövőjét. Annak is van irodalma, hogyan befolyásoljuk tényleges álmainkat, de itt nem erre gondolok, hanem inkább az álom szó másik jelentésére, ami a cél.

Annak a gyereknek, aki tudatában van annak, hogy módja van alakítani a sorsát, fényesebb a jövője, és boldogabb a jelene.

Mit üzenhetek azoknak, akiknek az a mániájuk, hogy a gyereket kényszerek vezérlik? Azt, hogy ha nem tekintenék a gyereket pusztán csak egy testnek, hanem sokkal inkább léleknek, akkor akkor sokkal több viselkedésére választ kapnának, nevelési problémáikhoz pedig működő megoldásokat. Való igaz, hogy a gyerek első évében erőteljesen is hangot ad testi szükségleteinek, de személyiségének kibontakozását támogató nevelés segítségével következő éveiben már külső szemlélő által megfigyelhetően is egyre tudatosabbá válik, és meghatározóbbá saját élete felett.

Képessé válik arra is, hogy ne csak saját érdekét tartsa szem előtt, hanem mások érdekeit is tiszteletben tartsa vagy akár képviselje is. Amikor ezt elérte, de már akkor is, amikor úton van efelé, akkor egyáltalán nem mondható rá, hogy kényszerek vezérlik. Persze ha valaki az ember túlélésre való törekvését tévesen kényszernek fogja fel, akkor felőlem legyen igaza, mi pedig foglalkozzunk inkább a gyermekálmok gyakorlatiasabb oldalával.

Az álom szó fontosabb jelentése

Az álom szó másik jelentése egy elérendő cél. Aki megvalósítja az álmait, arra azt mondjuk, hogy eléri a céljait. Egy igazi cél sosem rémálom. Az úton a cél felé haladva lehetnek izzasztó, akár borzasztó nagy akadályok, de ha a gyerek lát némi haladást a cél felé, akkor ezek az akadályok ritkán „rémesek” számára.

Igazad van. Ennek a dolognak semmi köze a rémálmokhoz, és csak azért fejezem be ezt a fejezetet a célokkal, mert a rossz alvás, a nappali stressz és bármi más mielőbbi leküzdése segít a gyereknek abba, hogy ne a „mínuszok és kényszerek” tartományában vergődjön, hanem a pozitív oldalon, ahol úgy érezheti, hogy az élet neki való, azt jó élni, azt ő is kormányozhatja valamely általa áhított irányban, miközben kiegyensúlyozott nevelés hatására tekintettel lehet mások – akár a szülei – céljaira is.

Novák Ferenc
társ a nevelésben

Szeretnéd, hogy mások is olvassák?

AKKOR OSZD MEG MÁSOKKAL IS!

Facebook Comments