Gyereknevelés a kamaszkor közelében - Novák Ferenc
Olvasási idő:12 perc

Alcím: Kamaszkor és nevelési tanácsok

A Gyereknevelés mai témája a kamaszkor nevelési tanácsairól szól, de nem általánosságban, mivel tartalmát egy olvasói levél inspirálta. Ezért ezeket a sorokat nem annyira cikk, mint inkább válaszlevél formájába öntöm.

„Kedves Novák Ferenc! Szívesen olvasnék olyan cikkeket, amivel gyermekeim (13 éves lány, 17 éves fiú) kamaszkorát úgy élnénk túl, hogy megmarad a szeretett családi közösségünk. Főleg a lányom okoz problémát a mindennapokban, aki nem szorgalmas, és nem is nagyon érdekli, hogy hogy jobb legyen. Sajnos a motivációjával van probléma, emellett borzasztóan lassú és a szövegértésével is problémák vannak, amiről papírunk is van. Nagylánynak érzi magát, közben gyerekes döntései vannak, és e mellett véletlenül sem hallgatja meg a véleményünket. Visszagondolva a saját kamaszkoromra hasonlóan telt – nyilván a gének is dolgoznak , de míg abban az időben egy-két pofonnal megoldották a szüleim az engedetlenségem, én nem akarok ilyen eszközzel élni.”

Kedves Levélíró!

Tiszteletet érdemel, hogy a célja ez: „ …gyermekeim kamaszkorát úgy élnénk túl, hogy megmarad a szeretett családi közösségünk”.

Az pedig őszinte és hasznos dolog, hogy utólag visszatekintve látja, hogy az ön kamaszkora hasonlóan telt, mint a lányáé. Ebből is látszik, hogy nem valami végzetes folyamat zajlik most önöknél, hanem valami olyasmi, ami sok-sok családban végbemegy, legfeljebb kisebb vagy nagyobb hullámokat keltve.

Ezt nem a probléma lekicsinylésére írom, hanem azért, hogy ha bármikor elégedetlen lett volna nevelési megoldásaival, akkor megnyugtassam azzal, hogy ritkán van ma könnyebb helyzetben egy szülő, akinek tinédzserek a gyerekei. Gyakorlatiasak maradunk, és ennek megfelelően konkrét javaslatokat teszek itt hamarosan. A személyes kezdés után már mindenki máshoz is szólok a következőkben.

Előbb azonban nézzük meg, mit él át ma egy fiatal. Milyen számára a kamaszkor?

Bármilyen szülői hozzáállásunkat, viselkedésünket meg kell előznie annak, hogy értjük, mi van az ő fejében.

Nevezhetjük ezt a kiindulási pontot divatosan empatikus nevelésnek is, de ez nem új dolog, mivel empátia, tehát beleérző képesség nélkül nincsen emberséges nevelés. Korábban sem volt. (Régi katonai társadalmakban persze nem erre volt szükségük, mert valójában nem érző emberekre, hanem katonai célokra alkalmazható „ember-robotokra” volt szükségük.)

A világ, ami körülveszi a gyereket

Az Ön szüleinek valószínűleg már nem az volt a könnyebbsége, hogy néha elintézték az engedetlenségét egy pofonnal. Az ő könnyebbségük az volt, hogy több volt az érték a társadalom egészében. Nézzük meg, milyen világ veszi körül a ma tizenéveseit. Magyarországról beszélünk, de akár Európa sok más országát említhetnénk.

A köz véleményének alakítói ma a médián és az elektronikus csatornákon keresztül is olyan mértékű fénybe állítják az aberrált viselkedést, és olyan csekély mértékű figyelmet kapnak az igazi emberi értékek, hogy a fiatalok ettől összezavarodnak. A kamaszkor táján ellentétbe kerül a külvilág a család értékrendje.

A szülő és a tanár próbál olyan alapvető dolgokat képviselni és tanítani a gyereknek, mint szeretet, szorgalom, kitartás, becsület, … és még sorolhatnám. A külvilágból viszont a „valóságshow”, amin most sok mindent értünk, ezt üzeni: „Csinálj minél nagyobb marhaságokat, legyél feltűnő, és akkor majd figyelnek rád, és még celeb is lehetsz, és lesz pénzed értékes munka nélkül.”

A szeretet csöndes összetevője

Ahhoz hogy értsük, hogy miért probléma egy fiatal számára az, hogy az értéktelenség kap nagy figyelmet, beszélnünk kell a szeretet egy csöndes, de jelentős megnyilvánulásáról.

Amikor az emberek pozitív gondolkodásról beszélnek, akkor nagyon is helyesen a szeretetet a középpontba állítják, de ritkán veszik észre, hogy van annak egy gyakorlati megnyilvánulása, ez pedig a figyelem. Akit szeretünk, annak figyelmet adunk, aki szeret minket, az figyelmet ad nekünk. Az ölelgetés, puszilgatás feltűnően képviseli a szeretetet, mert érzelmekkel teli, a figyelem viszont nem olyan látványos dolog, akár csendes.

Az ellentmondás tehát abban van, hogy a kultúra úgy alakult át, hogy szeretetre nem méltó való dolgok figyelmet kapnak, a szeretetre méltó dolgok mellett pedig elmegyünk.

Hiba lenne ezt az egészet tévések nyakába varrni, bár ők „mindent megtesznek” a nézettségért. Fiatalok körében amúgy sem a tévé már a divat, hanem a minél őrültebb videók készítése mobiltelefonnal, és ezek megosztása az interneten. Majdnem kimondható, hogy minél aberráltabb a téma, annál nagyobb lesz a nézettsége.

A kamaszkor idején, két tűz között

A tinédzserek nem buták és érzékelik is ezt a kettősséget, de nem mindenki tudja kivonni magát abból a zűrzavarból, amit ez az „igazságtalanság” jelent:

Ami értéktelen, de látványos, arra figyelnek, ami értékes, de csöndes, azt figyelmen kívül hagyják.

Bármit is írok itt a felnőttek vagy a fiatalok világáról, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem mindenkire, nem minden családra vagy térségre érvényes, mert léteznek példamutató közösségek és egyének, és van ennek az ellenkezője is. Lesznek olvasók, akik kikérik majd maguknak, hogy a sötét kép rájuk vonatkozna, és akkor valószínűleg nem is vonatkozik rájuk. Amikor azonban ezt olvasod, gondold el, hogy amit írok, azzal az a szándékom, hogy a legtöbb anya és apa számára adjon támpontokat.

Így eljutottunk oda, hogy a tinédzserek leginkább értéktelen dolgokat látnak maguk körül. Sajnos otthon is az internetes külvilág betolakodása miatt. Az a baj, hogy nem csak saját korosztályukban látnak csupa rossz példamutatást, hanem a hírekből és a napi történésekből látják, hallják és tapasztalják, hogy a felnőttek világában sem éppen harmónia uralkodik.

Ez növeli a kamasz távolságtartását a felnőttek világától, miközben éppen azt szeretné elérni, hogy felnőttként kezeljék.

E számára furcsa ellentmondás is összezavarhatja a kamaszt, még ha ténylegesen, fiatal kora vagy anyagi lehetőségek miatt nem is költözik el otthonról. Felnőttnek gondolja magát, és ha a szülő ezt másképp is látja, nem is szabad megkérdőjeleznie.

A szülő fontossága

Sok szülő küszködik, hogy kommunikációban maradjon a kamasz gyerekével. Közben a gyerek leginkább saját korosztályában keresi azt, hogy őt megértsék. Emiatt előfordul, hogy a tinédzser nem annyira keresi a szülei társaságát, és sokkal kevesebbet beszél velük.

A kamaszkor egy sajátossága, hogy a gyerek saját korosztályához méri magát és nagyrészt ahhoz is igazodik.

Elérkeztünk oda, hogy a kamaszok szülei érzik a kapcsolat lazulását, és ezt a szeretet gyengüléseként értékelhetik. Érezhetik úgy, hogy már kevésbé fontosak a gyerek életében, mint korábban. Nem így van, csak a gyerek ebben az időszakban igen elfoglalt saját magával. Azzal, hogy mennyi minden változáson megy keresztül szellemi, lelki és testi értelemben is.

Ha szülők vagyunk, akkor nem árt tudatosítani magunkban, hogy a szülő-gyerek kapcsolatban nem mi vagyunk a fontosak. Ne akarjunk a figyelem középpontjában lenni. Fogadjuk el, hogy átmenetileg esetleg kevesebb szeretet tapasztalunk. Ez meg fog változni. Sokféle családot láttam már.

Kamaszkor Nevelési Tanácsok - Gyereknevelés - Novák Ferenc, társ a nevelésben

Néhol egy-két év alatt, máshol viszont csak azután erősödött vissza igazán a gyereknek a szülőhöz való kötődése, miután már elköltözött, és saját családja volt. Miért? Mert ekkor már nem kell attól tartania, hogy a szülő megpróbálja lebeszélni dolgokról, vagy eltéríteni elképzeléseitől, hiszen eddigre már kialakult valamilyen mértékű saját felnőttes tartása.

Bárt te úgy láthatod, hogy a gyerek csak unatkozik a szobájában, valójában ki nem állhatja az unatkozást. Ezért a kettőtök kommunikációján is sokat javíthatsz, ha néha megleped valami szokatlannak. Például szeretne elmenni valami távoli haverjához, de nincs kedve buszozni. Erre te megkérdezed, hogy „elvigyelek kocsival?” Aztán ne akatr ezért cserébe semmit.

Mire figyelj, ha kamasz a gyereked!

A következő tapasztalati szabály szinte a gyerekek minden korosztályára vonatkozik. Amikor eljön a kamaszkor, akkor pedig igen hangsúlyosan – legalább addig, amíg le nem romlik az önértékelése:

A gyerek maximum olyan mértékben hallgat a környezetében lévő felnőtt emberekre, amilyen mértékben:
1) azok viselkedése jó példának látszik számára, valamint,
2) azok viselkedése összhangban van azzal, amit a jóról (a kívánatos viselkedésről) ők maguk állítanak, és
3) amennyire úgy gondolja, hogy azok értik és megértik őt.

Talán van közte olyan pont, amivel kapcsolatban hozhatsz új döntést, változtathatsz valamit. Nem bontom ki jobban ezeket a pontokat, mert azok a szülők, akik eljutnak egy ilyen írásban idáig, azok vannak olyan intelligensek, hogy felismerjék, mi az, amin javíthatnak.

A gyerekek kisgyerekkorban nagyon sok figyelmet igényelnek, utána korszakonként ennek mennyisége változik. Ahogyan közelednek a felnőtt kor felé, még mindig igényelnek figyelmet, de szeretik, ha annak mértékét ők határozhatják meg. Igyekezz tehát akkor rendelkezésére egy tinédzsernek, amikor ő szeretné. Ne ragaszkodj olyan mértékben a korábbi családi szokásokhoz, vagy legalább legyél rugalmasabb, mert különben sok elkerülhető konfliktus jön létre amiatt, hogy a kamasz már nem ért egyet gyerekkor korábbi szakaszában kialakult szokásokkal.

Kamaszkor és nevelési problémák

A tinikkel is létre lehet hozni egy minimumot a családi együttélésről, amiben ő és a család tagjai is egyet tudnak érteni. A szülők nehezen élik meg, hogy ez a „minimum” sokkal kevesebb, mint régen. Korábban még sok mindent együtt csináltunk a gyerekkel, most pedig „hazajön, bemegy a szobájába és elő sem kerül estig”. Ugye ismerős mondat?

Ha még gyermekkorban rászoktatjuk a gyereket közös tevékenységekre, apró együttes otthoni munkára, közös játékokra, kirándulásra, együtt végzett sportra, akkor tinédzser korában nem csökken közel nullára az együtt töltött idő. Biztosan csökken majd, de nem lesz 0. A tizenévesek hasonló korúak társaságában érzik jól magukat, pedig közöttük is vannak nehézségeik, mert szeretnének valamilyen pozíciót felvenni és elismertséget megszerezni a csoportjukban, baráti társaságukban.

Kamaszok nevelése - Gyereknevelés - Novák Ferenc, társ a nevelésben

Sokkal jobban megértjük a gyereket, ha emlékszünk rá, milyen volt a kamaszkor számunkra. Mi sem a szüleinkkel akartunk lenni, hanem a baráti körünkkel. Amikor pedig mégis otthon voltunk szerettünk egyedül lenni, zenét hallgatni vagy olvasgatni. Igen, a mai gyerekek többsége sajnos nem sokat olvas, ez egy külön téma, amibe most nem megyünk bele.

Néhány tanács kamaszkor környékére

Bár a tinédzser koron belül is igen eltérő szakaszok vannak, azért az alábbi felsorolás javaslatait érdemes fontolóra venni. Te, mint szülő, bizonyosan találsz majd köztük olyat, amiben rátalálsz valami eddigi nevelés hibára. Ha találtál, akkor szerencsés vagy, mert csak az nem talál, aki tökéletesnek képzeli magát. Onnan meg ugye, nehéz „továbbfejlődni”.

Tedd és ne tedd egy kamasszal!

  • Csak akkor kérdezd arról, hogy vagy, vagy milyen volt a napod, ha őszintén érdekel, különben mindig azt a választ fogod kapni, hogy „Kösz jól!”
  • Ne szólj bele mindenbe, hogy beleszólhass pár fontos dologba!
  • Ne jelents ki neki mindenhatóan valamilyen véleményedet, hanem úgy kérdezd, hogy magától jöjjön rá!
  • Ne kérdezd, ha láthatóan nem akar beszélgetni!
  • Amikor nagy ritkán odajön hozzád, akkor állj készen a beszélgetésre akkor is, ha emiatt félre kell tenned valamit, amibe belekezdtél!
  • Ne beszélj a gyerekhez röptében, tehát úgy, hogy ő éppen megy vagy jön, de nem figyel igazán rád!
  • Ha beszélni akarsz vele, akkor könnyedén hívd oda magadhoz, tehát ne legyél erőteljes vagy hivatalos, és úgy tedd!
  • Általában legyél vele türelmes és barátságos, használj közvetlen hangvételt.
  • Ne ismételgess neki valamilyen észrevételedet, mert idegesíteni fogja, hiszen értette elsőre is. (Legfeljebb csak nem válaszolt, hogy érti.)
  • Ha cselekvésre akarod bírni, akkor kérd lazán, és ne erőltesd, ha nem teszi.
  • Ha véletlenül a terveiről, a jövőről kérdezed, és neki nincsenek konkrét válaszai, akkor ne erőltesd tovább ezt a témát.
  • Néha kérdezz tőle olyasmit, hogy „Van valami, amiben segíthetek?” Ez egy lehetőség számára, hogy elmondja neked, amit alig van kivel megbeszélnie.
  • Általában ne kritizáld a barátait!
  • Ha általában utál tanulni, kérdezgesd arról a tantárgyról, amit szeret, vagy ami jobban megy neki.
  • Ha rosszul megy neki egy tantárgyból, akkor kérdezd meg, hogy mi a célja vele, fogadd el azt a választ is, hogy „semmi”, és kérdezd meg, hogy mi a célja, hogy hányas legyen ebből a tárgyból, majd bármilyen egyestől különböző szám esetén fogadd el a válaszát.
  • Ha állandóan a külsején problémázik neked (nem elég szép, csinos vagy erős), akkor ne állítsd neki az ellenkezőjét, tehát ne mondj olyat, hogy „pedig nekem csinosnak tűnsz”. Mondj helyette valami kisebb pozitívumot, például: „Szerintem ez a ruha csinosabb rajtad, mint a tegnapi.”
  • Ha szeretnél egy családi programot megbeszélni, például amikor együtt mentek valahová, vagy jön hozzátok valaki, akkor azt több nappal előtte beszéld meg vele.
  • Néha kérd az olyan segítségét, amit biztosan megad neked, például: „Este telepítenéd a telefonomra azt az alkalmazást, ami … ?” (Ha segíthet neked, könnyebben fogad majd el tőled is segítséget.)

Nem könnyű betartani?

Ha megnézed e tanácsokat, akkor mind törekszik arra, hogy a gyereked minél simábbnak tapasztalja a családban való együttélést. A kamaszkor miatt még nem kell teljesen visszavonulnod. Ha azt látod, hogy valaki rossz útra viszi, akkor azt a beszélgetést is kérdéssel indítsd, mert a barátai elleni nyílt kritika azonnali ellenállást hozna létre nála, és így elszállna az esélyed, hogy megmentsd valami rossz dologtól.

A lényeg a közted és a közte lévő kommunikáció létrehozása, fejlesztése és felhasználása a gyerek érdekében. Lehetünk mi szülők okosak, láthatjuk jobban a dolgokat saját korábbi tapasztalataink alapján, de ha romboljuk a kommunikációt, akkor nem tudunk igazán segíteni neki. Egyébként bármit, akár kínos dolgokat is megbeszélhetsz egy tinivel, ha a szavaidon túl érzi a szeretetet és törődést. Dühösen inkább ne mondj neki semmit, mert abból nem lesz megértés.

Tinédzser motivációja

Tinédzserek szüleinek gyakori problémája a motiváció hiánya, amit úgy fogalmaznak meg, hogy a gyereket nem érdekli semmi. Légy résen, mert egy tinédzser mondandójában, még akkor is, ha diákközösségnek megfelelő lazasággal beszél, vannak információk az irányaival kapcsolatban. Elég nagy „művészet” kihallani a beszélgetéseiből azt, hogy mivel foglalkozhatna, de nem lehetetlen, és a motivációval kapcsolatban ez a legfontosabb: „résen lenni”, megérteni mi foglalkoztatja, és hogy abból milyen cél, és hozzá kapcsolódó tevékenység alakulhatna ki számára.

Beszél például arról, hogy valamelyik haverja ezt csinálja, a másik azt, de a hangja színezetében benne van az is, hogy melyik tetszik neki. Ilyenkor megkérdezhetjük, „szeretnél te is karatére járni?”. Vagy: „miért nem kérdezed meg tőlük, bevennének-e téged is zenélni?” Vagy azt mondja a gyerek, hogy „Kovács Józsi alaposan lehorzsolta a lábát BMX közben.” Erre válaszolhatod: „Akkor még biztosan van mit gyakorolnia. Tényleg, nem akarsz te is bringázni?”

Nem csak, hogy nem hiba, hanem egyenesen kötelességünk is, hogy ha már hosszú ideje nagyon semmirekellően telnek a napjai, akkor segítsük őt felébredni. Mondd el neki őszintén, de szeretettel, hogy rossz irányba megy, illetve nem halad semerre. Ha viszont gyakran azt mondod neki, hogy „egész nap nem csinálsz semmit”, találj már magadnak valamilyen értelmes elfoglaltságot, azzal csak elvágod a közöttetek lévő kommunikációt.

Céltalannak látod?

Manapság a kamaszkor sajnos lelassíthatja őket. Hogyan mondható el kulturáltan az, hogy nem megy semerre? Például így: „Amikor még táncot tanultál olyan gyakran láttalak boldognak. Nem lenne jó, ha folytatnád vagy belefognál valami újba?” Egyébként régóta fennálló semmittevő helyzetben, simán mondhatod neki szó szerint is, hogy „Te látod, hogy nem mész semerre, nem foglalkozol semmivel, ami örömöt okozna neked? Nem lenne jobb kitalálnod egy célt, amit elkezdenél megvalósítani?”

Kamaszkor sajátosságai és gyereknevelési tanácsok - Novák Ferenc

Tíz, és húsz évvel ezelőtt sem sok 16-18 éves rendelkezett egy konkrét céllal, tervvel arra, hogy milyen foglalkozást képzel el magának. Mindig is nagy kérdés volt a továbbtanulás vagy a szakma választás iránya. Ma ráadásul már nincs is egy szakmának túl nagy jelentősége, mert ebben a gyorsuló világban a gyereked legnagyobb képessége az lehet, ha képes hamar alkalmazkodni a változásokhoz.

Ha enyhén motiválni szeretnéd, – erőteljesen úgy sem lehet, mert az ellenállást hoz létre -, akkor néha invitáld vagy küldd! Például: „Ma ide is ide megyünk, van kedved velünk jönni?” Talán sokszor nemet mond majd, de lesz, amikor nem. Példa: „Mondtad, hogy a haverjaid voltak kézilabda meccsen. Nem mész velük, legközelebb?”

Utószó tinik neveléséhez

Szó eset itt problémákról, lehetséges megoldásokról. Egypár szülőnek néhány ponton biztosan volt ebben olyan, amivel a saját családjában nem találkozott. Ez inkább jó hír. Nekem azonban igyekeznem kell mindenféle társadalmi helyzetű család szemszögéből közelíteni egy gyereknevelési kérdéskört, hogy minél többen kapjanak válaszokat. Az a gyanúm, hogy a fentiekben egyáltalán nem írtam zűrzavaros állapotban lévő családi viszonyokról és ilyen körülmények között „nevelkedő” gyerekekről. Leginkább azért nem, mert sajnos pont azok nem olvasnak ilyesmit, akiknek ilyen helyzetben vannak.

Sok-sok dolgot pedig nem érintettünk itt tinédzserek nevelésével kapcsolatban. Ide tartozna például az is, „Hogyan NE nevelj lusta gyereket!”, amikor ő a kamaszkor közelébe ér. Valahol azonban pontot kell tennem a végére. Remélem találtál benne olyan kapaszkodókat, melyek segítenek neked úgy túlélni a kamaszkort, hogy némi nehézségek mellett ugyan, de ne sérüljön a család általános és hosszú távú békéje.

Barátsággal:

Novák Ferenc
társ a nevelésben

1 hét ovi, 1 hét otthon

FELIRATKOZOM a Gyereknevelési Levelekre

A szerző

Gyereknevelés

A Gyereknevelés Portál írásai gyakorlatiasan és a gyerek fontosságának megfelelően.