
Ezt írta anyuka arról, hogy rosszba viszi gyermekét az óvodatársa:
„Most középső csoportos az óvodában, 4,5 éves. Igazán értelmes, jó modorú kedves, és nagyon érzékeny eleven kislány. Nagyon empatikus és törődő. Az óvodával maximálisan meg vagyunk elégedve, illetve a pedagógusok is remek emberek nagyon szeretjük őket, azonban nehézségbe ütköztünk aminek kezelésében kérném a segítségét. A csoportban van egy kislány aki sajnos sokszor csínytevéseket tesz, illetve nagyon öntörvényű, sokszor flegma és buta dolgokat tesz, sajnos a kislányomat konkrétan behálózta, többször rosszba viszi, teljesen magával ragadta a lányomat. Sokat beszélgetünk elmondtuk, hogy nem jó így és inkább más gyerekekkel játsszon, amit sokszor el is mond, hogy rendben nem fog vele, és nem akar butaságokat csinálni, de aztán mégis magával ragadja a kislányomat. Szeretnénk elérni, hogy magában bízzon, higgye el hogy ő ügyes, okos és ő hoz jó döntést, nem pedig ez a kislány. Hogyan tudnánk úgymond eltávolítani a lányomat mellőle? Sajnos ő is megy utána, ezt szeretnénk megszüntetni.”
Kedves Fatime! Ahogyan láttad, a lebeszélés önmagában nem nagyon működik, több más dolog azonban igen. Ahogyan az Örömteli nevelés könyvben is írok erről, ami nem megy kérleléssel, az gyakorlással megy. A fejezet címe a könyvben: Lyukat beszélsz a gyerek hasába.
Sajnos nem játszom (A)
Gyakoroljatok vele nemet mondani annak a kislánynak. Mondd neki, hogy játszásiból egy kicsit most te leszel azt a kislány, oda fogsz menni hozzá (simán a szobában pár lépésről) és hívni fogod játszani. Amikor ezt teszed, neki az a dolga, hogy azt mondja, hogy „Sajnos nem, mert mással játszom.” Ezt napi öt percben játsszátok. Amikor már elég meggyőzően és nem sok késlekedéssel képes így nemet mondani, akkor jön egy kis nehezítés, de az is lehet, hogy több napig játsszátok ezt napi 5 percben! Amikor egy kicsit is jobban megy, használj apró dicséreteket, például: „Ezt ügyesen mondtad.” vagy: „Ez most jobban ment.”
Megismétli a választ (B)
Gyakorold be vele, hogy tovább erőlteti az a kislány és gyermeked még egyszer hasonlóan válaszol, de többször nem, hanem fel sem néz csak játszik valakivel vagy valamivel, akárhogyan is kérleli. Amikor a gyerek azt mondja, hogy sajnos nem, akkor ennek sem agresszívan, sem túl gyengén nem szabad hangoznia, de eleinte csak örülj, ha ki tudja mondani. A kiejtés ügyességét később, valószínűleg több más napon is gyakoroljátok.

Tennivaló nyomás alatt (C)
Amikor mindez már jól megy, akkor gyakorold azt, hogy az a másik kislány csúnyákat mond neki, cukkolja az a másik. Ehhez lehet, hogy meg kell tudnod tőle, hogy mit mondana az a kislány, ha ő nem menne vele játszani, biztosan ismeri a szavajárását. Értelemszerűen, ha gyermeked még az (A) részben felvetné, hogy akkor mit csinálna a másik gyerek, mit mondana az a kislány, akkor ott megjegyzed, de ezt azon a ponton még nem gyakoroljátok.
Akkora lépésekben gyakorlunk, amekkora könnyen megtehető a gyerek által és amikor az előző rész már jól megy, akkor haladunk tovább. Itt, a harmadik (C) részben ha a másik gyerek cukkolja, neki nem szabad kijönnie a sodrából, hanem simán csak egy játékra kell helyeznie a figyelmét és azzal játszania. Azt is gyakoroljátok, hogy ő otthagyja a másik kislányt. Nem barátságtalanul, de határozottan. Ehhez a szobában legyen két három baba vagy plüssállat szétszórva. Ezek óvodai csoporttársakat jelképeznek, és ő úgy hagyja ott az őt cukkoló, neki békét nem hagyó gyereket, hogy elsétál tőle, odamegy „valakihez” és megkérdezi, hogy „játszunk”?
Körülmények
Még akkor is, ha folyamatosan rosszba viszi az a gyerek a lánykádat, a gyakorlás bármely napon csak addig tart, amíg a gyerek el nem unja, vagy nagy jókedvre nem derül. Ha akarja folytatni, akkor folytassátok, csak semmiképpen se erőltessétek. Nevezzétek az egészet úgy, hogy „Játsszunk óvodásat!” Fontos, hogy a gyerek olyan állapotában gyakoroljatok, amikor nem éhes, nem álmos, nem fáradt.
Ez az egész 5-8 nap körüli idő alatt várhatóan megoldja a dolgot. Ez alatt egyik nap se kérleljétek, hogy ne játsszon azzal a kislánnyal! Ne is hibáztassátok, ha azzal a kislánnyal valami „rosszaságot” tett az oviban, legfeljebb csak kérdezzétek meg, hogy szerinte „az kedves dolog volt-e, amit csinált”, de közben ne említsétek azt a kislányt. Arról a kislányról ebben az időszakban csak a gyakorlás közben beszéltek.
Novák Ferenc
Olvasd el a család örömére!
Megosztom a Facebook-on

