
Az óvodaérettség röviden összefoglalva azt jelenti, hogy a kisgyerek testileg és lelkileg is készen áll arra, hogy hosszabb időt töltsön el a szülei nélkül, és jól érezze magát óvodában más gyerekek között. Ez nem azt jelenti, hogy a gyereknek mindent tökéletesen kell tudnia, hanem azt, hogy képes egyedül vagy minimális segítséggel boldogulni óvodai környezetben.
A mindennapokban ez úgy néz ki, hogy a gyermek már nem esik kétségbe, ha anya vagy apa elmegy egy időre, mert tudja, hogy vissza fognak jönni érte. Fontos, hogy meg tudja értetni magát a felnőttekkel, vagyis el tudja mondani, ha szomjas, éhes, fáj valamije, vagy éppen mosdóba kell mennie. A közös játékhoz és tanuláshoz az is kell, hogy egy kicsit oda tudjon figyelni a mesékre, megértse a felnőttek kéréseit, és biztosan szobatiszta legyen, hiszen az óvodai mindennapokhoz hozzátartozik az önállóbb öltözködés, evés és kézmosás is.
Az óvodaérettség 7 jele
1. Meg tud nyugodni egy felnőtt segítségével
Nem baj, ha sír, amikor anya vagy apa elmegy. Fontos azonban, hogy egy másik felnőtt meg tudja nyugtatni, és a gyermek el tudja fogadni tőle a vigasztalást. Sokat segíthet egy kedvenc plüssállat vagy más játék.
2. El tudja mondani, mire van szüksége
Nem kell tökéletesen beszélnie. A lényeg, hogy a saját módján jelezni tudja, ha éhes, szomjas, fáradt, fázik, fáj valamije, vagy segítségre van szüksége.
3. Érdeklik őt más gyerekek
Nem elvárás, hogy rögtön együtt játsszon velük. Már az is jó jel, ha kíváncsian figyeli őket, odamegy hozzájuk, vagy mellettük játszik a saját játékával.
4. Megérti és elfogadja az egyszerű kéréseket
Képes rövid ideig figyelni egy mesére vagy közös játékra, és megérti az egyszerű kéréseket, például: „Tedd el a játékot, és gyere kezet mosni!” Az is fontos, hogy a szülőkön kívül más felnőtt kérését is el tudja fogadni.
5. Képes alkalmazkodni a napirendhez
Az óvodában nem mindig akkor eszünk, játszunk vagy pihenünk, amikor otthon szoktunk. Nem baj, ha a változás eleinte nehéz, de a gyermeknek képesnek kell lennie fokozatosan alkalmazkodni az új napirendhez.
Olvasd el a család örömére!
6. Egyre több dolgot képes egyedül megcsinálni
Biztonságosan jár, fut és lépcsőzik, pohárból iszik, és az öltözködésben, vetkőzésben, kézmosásban, mosdóhasználatban már aktívan részt vesz. Nem az a cél, hogy mindent egyedül csináljon, hanem hogy próbálkozzon és elfogadja a segítséget.
7. Észreveszi és jelzi, ha pisilnie vagy kakilnia kell
Az óvodakezdéshez nem feltétlenül szükséges, hogy mindent teljesen önállóan intézzen a mosdóban. Fontosabb, hogy érzékelje a teste jelzéseit, és valamilyen módon jelezni tudja, ha pisilnie vagy kakilnia kell, illetve ha segítségre van szüksége.
Ki dönti el, hogy érett-e az óvodára?
Annak megítélésében, hogy óvodaérett-e a gyerek, Magyarországon is közeleg a változás. Hamarosan a szülőnek és az óvodának is beleszólása lesz ebbe. Európa több országában, például Németországban, Franciaországban és a skandináv államokban óvodapedagógiai gyakorlat, hogy az óvodaérettség nem egy a gyerek korától függő merev jogi határvonal, hanem a gyermek fejlődési állapotának egy lépcsője. Nyugat- és Észak-Európában a hangsúly sokkal inkább a gyermek érzelmi biztonságán, szociális készségein és az önérvényesítés alapjain van, mintsem például a szobatisztaság.
Megosztom a Facebook-on


