
Amikor a csecsemő megszületik, a szülő talán csak úgy látja, hogy a pici még csak eszik és alszik, de jogos a kérdés, hogy „Mit tud a baba?” Valójában már az első napoktól kezdve sok minden történik vele és körülötte. Az egyhetes baba már meglepően sok mindenre képes, még ha ez nem is olyan látványos.
Mit tud az egyhetes baba?
- Felismeri az édesanyja hangját
- Érdeklik az arcok és a jelentősen eltérő foltok, minták, vonalak, árnyékok
- Képes megnyugodni igen apró felriadásból, de szüksége lehet külső nyugtatásra
- Megnyugszik a beszédtől, dúdolástól, érintéstől, öleléstől
- Magától, ennek tanulása nélkül (ösztönösen) szopik
- Ha a tenyerébe tesszük az ujjunkat, enyhén rászorít
- Hangocskákkal, sírással jelzi a szükségleteit
- Tapasztalati úton tanulja a környezete hangjait, illatait, ritmusát
- Szavak nélkül is érzi a szülei közelségét, és válaszol rá
Mielőtt tovább olvasod
Fontos! A „Mit tud már a baba?” jellegű összefoglalások csak hozzávetőleges pontosságúak és tartalmuk nem elvárások. A babák fejlődése természetes módon eltér egymástól. Van, aki hamarabb mutat valamit vagy reagál valamire, míg másvalaki később, és mindez teljesen rendben lehet. Ha a te babád egyes dolgokat máshogy vagy más időben csinál, az nem hiba, hanem az ő saját fejlődése. Amennyiben valamilyen kétséged van, fordulj gyermekorvosodhoz! Az itt olvasható megfigyelések inkább iránytűként szolgálnak, nem pedig mérceként.
Hangok és érzelmek
A baba már az anyaméhben megszokja az édesanyja hangját. Egyhetesen ezért nem ismeretlen számára. Megnyugtató neki, ha hallja anya beszédét vagy dúdolását, még ha természetesen nem is érti a szavakat. Minden kiejtett szó közvetít valamilyen érzelmet. A baba érzékeli az érzelmet, és megnyugtatóan hat rá, ha szeretetet és ezen keresztül biztonságot hordoz. Ennek hatására a baba többféle zaklatott helyzetben is képes megnyugodni még akkor is, ha a szülő csak arról beszél, hogy éppen mi történik.
Olvasd el a család örömére!
Mit lát a baba?
A baba szeme számára a világ még homályosnak és közelinek tűnik. Ez nem drámai a gyermek számára egyrészt azért, mert még nincsen összehasonlítási alapja bármiféle „más” látással, másrészt pedig azért sem, mert túlélését ekkoriban elsősorban a környezete biztosítja számára. Hivatalosan körülbelül 20–30 centiméterre lát élesebben, pontosan olyan távolságra, amilyen messze az arca van anyától szoptatás vagy ölelés közben. Ettől még számos baba esetében megfigyelhető, hogy időnként és rövid időre a szoba egy-egy távolabbi pontjára fókuszál. A kontrasztos minták, az arcok és a fények és árnyékok közötti különbségek jobban felkeltik az érdeklődését, mint a színes játékok.
Az érintés is kommunikáció
Egy egyhetes baba számára az érintés az egyik legfontosabb kommunikáció közte és a szülő között. A gyengéd simogatás, ölelés és a „bőrkapcsolat” biztonságos környezetet jelentenek számára. A csecsemőnek nem kell állandóan kézben lennie ahhoz, hogy szeretetteljes környezet vegye körül (Hangok és érzelmek), de ha zaklatott, akkor érintéssel vagy ölben könnyebben megnyugszik.
Automatikus, akaratlan válaszok
Az egyhetes csecsemő többféle nem tudatos mozdulattal is rendelkezik. Ha megérintjük a száját, szopni kezd. Ha az ujjunkat a tenyerébe tesszük, erősen rászorít. Ezek a mozdulatok segítik az evést és a szülővel való, tudatosnak még nem tekinthető együttműködést, és azt mutatják, hogy az idegrendszere már dolgozik.
Egyhetes baba kommunikációja
Testének mozgatásával, arckifejezésekkel és apró hangokkal küld üzenetek a szülőnek. Ezek a hangok lehetnek például: nyöszörgés, nyekergés, hümmögés, sóhajszerű hangok, a légzés változása és gyorsabb, szaggatottabb légzés is jelezheti, hogy valami nem komfortos. A sírás a gyerek egy fontos eszköze arra, hogy jelezze, hogy szüksége van valamire. Egyhetes korban még nincs különbség aközött, hogy éhség miatt sír vagy azért, mert álmos, de ekkoriban a baba már aktívan kommunikál.
A baba tanul és alkalmazkodik
Megszokja a család ritmusát, az illatokat, a hangokat. Lassan felismeri, mire számíthat, mikor jön az etetés, milyen érzés az esti fürdés, ki veszi fel, ha sír. Ezek az apró tapasztalatok, szokások, a hasonló történések a rendszerességükkel biztonságos környezetet jelentenek számára.
Egy új élet kezdete
Egyhetes korban a baba még teljesen a szülőre van utalva, de már aktív résztvevője a kapcsolatnak. Figyel, érez, reagál. Semmit sem kell „fejleszteni” vagy siettetni nála. A legfontosabbak, amiket adhatsz neki: elfogadni őt olyannak, amilyen, szeretet, tapintatos kommunikáció, a szükséges mennyiségű közelség, valamint a figyelem.
Megosztom a Facebook-on
Egy könyv, ami segít neked!


